Mit tegyek, hogyha a lányomat zavarja, hogy nem tudok neki 15-40 000 forintokért játékokat venni, mint ahogy a nővérem megveszi a lányának?

Semmit nem kell tenni. Ez természetes, hogy jobban tetszik neki a 3in1-es játékbabakocsi, mint a hagyományos játék babakocsi. És persze, ha neki sima fehér a szobája, az unokatesójának meg rózsaszín, és szépen stílusosan be van rendezve fél millió forintért, akkor persze hogy neki is olyan kell.

Meg kell tanulnia, hogy nem kaphat meg mindig mindent, és bizony vannak nála jobb anyagi helyzetben élők, és még lesznek is.

Pedig nem tudsz mást tenni. Újra és újra elmondod neki, hogy szívesen vennél neki kacsalábon forgó babaházat, de erre most nem telik. Majd ha nagy lesz, választhat olyan foglalkozást, hogy a fizetéséből mindent meg tudjon venni, amire vágyik.

Ha legalább hat-hét éves a gyerek, mondd el neki, mennyi a havi jövedelmetek, és hogy kb. mire költitek, mennyit tesztek félre és miért. Talán segít, ha kiválaszthat valamit, amire elkezdtek gyűjteni, és egyszer csak megkaphatja. De egyáltalán nem biztos, hogy a huszonezer forintos játékokkal jobban tud játszani a rokon kislány, mint a tiéd az egyszerűbb játékaival. Főleg, ha a tiédnek van játszótársa, esetleg te is rendszeresen le tudsz ülni vele babázni, társasjátékozni...

Hétvégén látogatóban volt a családunknál egy két éves kisfiú. Játékokat nem hoztak magukkal, és nálunk sincsenek ilyen korú gyerekeknek való dolgok. A kicsi nem zavartatta magát, a díszpárnákat kinevezte dömpernek, busznak, egy hengerpárnát hajókéménynek, és vidáman tevékenykedett sokezer forintos játékok nélkül.

A kérdező nem azt írta, hogy az árára féltékeny a lánya. Hanem azért egy mózeskosárral, több féle használattal, állítható tolókarral felszerelt babakocsi meg egy 3 000 Ft-os fémvázas babakocsi között van némi különbség. És nyilván féltékeny arra, hogy neki olyan babakocsija van, neki meg csak egy egyszerű sima.

Azt, hogy a kérdező honnan tudja ilyen jól az árakat, azt nem tudom, egy tippem van: az első hisztik után rákérdezett pár játék árára, a húga meg megmondta neki, és ez alapján mondta a lányának, hogy "Nem vehetjük meg szívem, mert drága".

Nyilván nem az árára féltékeny! Hanem magára a játékra. Pont lekakkantja az árát.

Kérdező, úgy nagy őszintén: mit akarnál tenni? Nem viszed a gyerekedet a tesódékhoz? Az unokshugodnak megtiltod, hogy játékot hozzon a házatokba, mondván "Juli se vitt játékot a ti házatokba".