Anyósom csak a fiamra "tart igényt". Ti mit kezdenétek ezzel?

Van egy 6 éves lányom. Nem könnyű eset, de nincs semmi olyan gondja, ami "diagnózist" igényelne. Csak nagyon öntörvényű, akaratos. Én vagyok vele kb. mindig, tisztában vagyok vele, hogy milyen. Én próbálom nevelni, rengeteg energiát elvesz ez tőlem, de ilyen az alaptermészete (férjem családjától örökölte valószínűleg). Amúgy tud ő viselkedni, az óvodában sose szóltak, hogy gond van vele, sőt okos, értelmes kislányként jellemezték, a táborokban se volt vele gond sosem. Eleven, néha bepörög, az egész világról nagyon határozott elképzelése van, nehéz meggyőzni bármiről. Amúgy tud nagyon kedves, aranyos is lenni, de általában társaságban "bekattan". Anyósoméknál is mindig hangoskodik, hisztizik (fura, hogy ott tényleg kb. mindig ez van, nem tudom ott mi szállja meg). Lassan 1 éve megszületett a fiunk. Alapból anyósom folyton fiú unokát szeretett volna, ezt többször is szóvá tette, mielőtt terhes lettem volna, többször mondta, hogy legyen még egy gyerekünk, hátha ő fiú lesz. Idegesített is ez a dolog, reméltem, hogy a második is lány lesz és így megússzuk a megkülönböztetést. Amellett, hogy fiú lett, egyelőre egy nagyon jó személyiség. Csendben figyel, felfedezi a világot, nem sír, csak egész nap mosolyog, mint a tejbetök. Innentől kezdve ő lett a kedvenc. Nem nálam, én mindkettőjüket nagyon szeretem. De főleg anyósoméknál. Múltkor lányom ott szeretett volna aludni. Én mondtam neki, hogy nem lehet. Igazából részemről lehetett volna, de tudtam, hogy anyósom nem akarja, inkább vállaltam a gonosz szerepét. Annyit mondta, hogy de ő akkor is ott alszik, hogy végül anyósom közölte vele, hogy ő nem szeretné ha ott aludna. Ez láttam, hogy rosszul esett a lányomnak, de túltette magát rajta, nem erőltette tovább. Erre mikor legutóbb voltunk anyósom pedzegette, hogy mikor aludhat ott a fiam (még nem is aludt sehol nélkülem). Mert ő azt hitte, megyünk esküvőre nyár végén és akkor ő bejelentkezne rá. Mondtuk, hogy úgy lesz az esküvő, hogy csak férjem megy el rá, én maradok a gyerekekkel, mert úgyis sokat kellene utazni. Erre anyósom csak nem hagyta a dolgot, mondta, hogy menjünk csak el a lányommal hármasban, majd ő vigyáz a fiunkra vagy akkor menjünk el kettesben a férjemmel és hagyjuk a lányunkat anyukámra a fiunkat meg rá. Ez elég rosszul esett és nem ez az első eset, hogy egyértelművé teszik, hogy a fiunk itt a fő unoka. Alapból a lányunkkal alig foglalkoztak, mikor mentünk kb. meg volt adva nekünk, hogy foglaljuk le, csak legyen csöndben, de most ha a fiunkkal megérkezünk már az ajtóban veszik át és én alig látom, mert folyton náluk van. Mit kezdjek ezzel? Engem nagyon zavar.