Kis korkülönbséggel besikerült terhességet megtartani úgy, hogy jelenleg nem vágyom az újszülött időszakra? Mi lesz, ha nem tudnám szeretni?
Elég nehéz helyzetbe kerültem/kerültünk...
A lányunk 2 éves múlt, nekem még egy év lenne hátra az egyetemből.
Tudtuk a férjemmel, hogy szeretnénk majd mellé kistestvért, de inkább 3-4 év múlva. Ezt nehezítette az, hogy tavaly novemberben nálam PCOS-t diagnosztizáltak és az orvosom utalt arra, hogy segítség nélkül nehezen fog összejönni lehet a következő baba... (pedig semmilyen tünetem nem volt azon kívül, hogy összevissza jött meg, nem vagyok túlsúlyos, nincs gond a pajzsmirigyemmel, IR-em sincs, egész életemben sportoltam és néhány cheatday-t leszámítva igyekszem egészségesen enni)
Ennek ellenére teherbe estem és nagyon félek, vagyis tartok inkább a jövőtől.
Mert lehet, ha elvetetem, akkor később egyáltalán nem fog sikerülni, bármennyire szeretnénk, és még egy babát legalább akarunk a lányunk mellé. 20 évesen tudom, hogy fiatal vagyok és még akár 15+ évig is próbálkozhatnánk, de azt sem szeretnénk, ha a gyerekek között túl nagy lenne a korkülönbség.
Viszont ha megtartjuk, félek, hogy nem tudok helyt állni az élet minden területén két ennyire kicsivel. Szeptembertől bölcsis lesz a lányunk, az segítene valamennyit, de attól még ugyanúgy szüksége van ránk, ráadásul ebéd után hazajönne. Nekünk ő a mindenünk, nagyon szeretjük és tartok attól is, hogy esetleg a kicsit nem tudnám ennyire szeretni... A lányunk piciként is "mintababa" volt, újszülöttként evett-aludt, a hasfájás elkerülte, a szepát is viszonylag könnyen megúsztuk. A dackorszak sem törte ránk még az ajtót... Mindenkivel nagyon hamar elvolt, vihettük magunkkal bárhová, tavasszal született, a nyarat már végignyaraltuk vele szinte. Mégis örülök, hogy kicsit már nagyobb, hogy nem kell görcsösen alkalmazkodni a napirendhez, azon agyalni, hogy vajon hazaérünk-e fürdetésre, elég lesz-e az a plusz két szett ruha, amit elhoztunk stb.
A férjem szeretné, ő azt mondja, hogy eddig is megoldottunk mindent, segítségünk is van és tényleg lehet, hogy amikor szeretnénk, akkor meg nem fog jönni.
Szia,
a mi lesz,ha a másodikat nem tudom ennyire szeretni kérdést a legtöbb anya felteszi magának, majd amint megszületik a baba rájön,hogy butaság volt emiatt aggódni, és elkezdi inkább azon marcangolni magát, hogy a nagyobbikra nem tud már annyi figyelmet szánni,mint előtte :) Ez így lenne valszeg nagyobb korkülönbségnél is, illetve akkor is, ha nem 20, hanem 35 éves lennél.
Tudod mivel jár egy újszülött, valóban megint veszítenél kicsit a szabadságodból, és ismét kevesebb énidőd lenne, pont akkor, amikor az első már elkezdene kicsit önállósodni.
Én szerettem volna letudni a kisbabás éveket egyhuzamban, és utána már nem megtörni a karrieremet. Elég nagy életmódváltás volt ingázásból, munkából bezárkózni, belassulni babázni, és nem szerettem volna elmenni dolgozni pár évet (nekem a koromból adódóan nem lett volna már 15 évem a másodikra), aztán megint itthon maradni...de valakinek pont,hogy ki kell szakadnia az itthonlétből pár évre ahhoz, hogy aztán másodjára is élvezze, ezt te tudod eldönteni...
Az újszülött babás életmód ígyis-úgyis eljön újra, ha szeretnétek tesót. Nekem majdnem pont 2 év van köztük, és szerintem szuper korkülönbség, most lesznek nyáron 2 és 4 évesek, már remekül eljátszanak. Nekem több,mint 6 évvel fiatalabb tesóm volt, így funkcionális egykék voltunk, jó látni, hogy az én lányaim mennyire együtt nőnek majd fel :)
Ha meg tudjátok anyagilag oldani, én megtartanám, hidd el, ilyenkor nem szeretetből lesz kevesebb, hanem a szíved nő meg, és szeretni fogod akkor is, ha egy kis hasfájós szörnyeteg lesz :)
Èn megtartanàm. Előre megbeszèlnem a parommal, hogy ha sok a teher, akkor többet segìtsen a baba körül, vagy a nagy igènyeire ügyeljen jobban, vigye el programokat csinalni.
Előre megszerveznèm, hogy a haztartasban ki tud segìteni, mit lehet kihagyni vagy minimalizalni. Ìgy is 3 èv lesz a 2 gyerek közt, bàr megertem, ha jòl esett volna egy kis pihenes vagy intenzìvebb agymunka a 2 gyerek közt
Első vàlaszolò, vèletlenül pontoztalak felig hasznosra!!!!
Szerintem ha már jött a kicsi, akkor fogadd el a helyzetet.
Gondolj arra, hogy így viszont hamarabb visszakapsz valamit a régi életedből, hamarabb letudod a baba részt. Mire annyi leszel, mint én (31), lesz két nagy gyerkőcöd, akik már nagyrészt önállóak és te sokkal szabadabb lehetsz. Ha 30 évesen lesz mégegy babád, puff kezdheted előről és 40 évesen leszel újra szabad.
2 gyerekkel soha nem lesz könnyebb, bármekkora is a korkülönbség. Ha kisiskolás, akkor a házik, szakkörök, nagylányos programok miatt (nagyon nehéz olyan programot találni, ami mindkét gyereknek öröm). Ha mindketten kicsik akkor meg 2-en szaladnak 4 felé :)
Igen, újra kell kezdeni az éjszakázós programot, de azt ígyis úgyis újra kellene.
Attól ne félj, hogy nem fogod szeretni, ez nem lesz így, egész biztos!
Szóval egy babával nem feltétlenül könnyebb, ha nagyobb a tesó, + nem biztos h ki tud alalulni az igazi testvéri kapcsolat.
Most nagyon meg vagy ijedve, teljesen megértem, de ha ülepszik kicsit a dolog, akkor rá fogsz jönni a pozitív oldalára.
Én úgy vagyok vele, hogy egyetlen porcikám se vágyik 2 gyerekre, 1 bőőőven elég nekem, de ha "becsúszna", akkor megtartanám.
Te legalább szerentéd is, csak később. Hát a kicsi nem később, hanem most akarja :D
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!