Mit tegyek, hogyha kibírhatatlan a gyerekem és nem bírom elviselni a hisztijét?

A gyerek egy önálló emberi lény, nem egy tükör, lehet jókedvű, amikor a szülő szomorú, és lehet szomorú, amikor a szülő majd kicsattan! A gyerekkel történnek jó és rossz dolgok naponta, kelhet ballábbal, fájhat valamije, kaphatja a kedvenc kajáját, láthatta a kedvenc meséjét, és már örül, amíg a szülő a béka feneke alatt van! És lehet ideges is, amikor a szülő higgadt, ha rossz dolog történt vele, és lehet nyugodt is, amikor a szülő dúl fúl! EGY MÁSIK EMBER! Valamennyire hat rá a szülő, de elhanyagolható mértékben, még az ideges, erőszakos, bántalmazó emberek gyerekei is lehetnek csendesek, nyugodtak, vagy épp boldogok akár 5 perccel azután is, hogy elverték őket!! !!!!!!

24esnek írtam a 25öst, aki szerint azért nem szabad megcsapni a gyereket, mert eltanulja. NEM tanulja el. Engem vertek, én nem verekedtem!Én nem csaptam a gyerekemre, ő mégis verekedett, rúgott, harapott már kicsinek. A gyerekek gondolkoznak, ötletelnek, ösztönösek is, nem csak másolnak!

Azért nem szabad megcsapni, mert gyereket bántani ROSSZ! Bántalmazás, akkor is, ha csak kicsit fáj neki! "agresszióra agresszióval--" ez nem az elv miatt, rossz, hanem mert egy felnőtt üt egy pici gyereket! Ez eredendően rossz!

Olyan, mintha azt mondanád, azért nem szabad állatot kínozni, mert koszol a vér meg a szőr. Azért nem szabad, mert ez rossz neki! Gyereket is ezért nem csapkodunk, nem azért, mert jajj abból mit tanul!

Nem fáj valamije? (barátnőm gyereke fejfájás miatt rugdosott)

Hall rendesen? Láttam olyat, hogy a látszólag őrjöngő, dühös kisgyerek valójában félig siket volt, és ettől borult ki időnként, hogy nem hall.

Beszédfogyatekos kislány osztálytársnak is agresszió, ok nélküli dühöngés volt az első tünet.

Az a baj, hogy nagyon kicsi még, nem tudja elmondani, mi baja van, csak tettekkel jelzi, hogy valami nagyon nem OK. És ha ilyen agresszív, tuti nyomós oka van rá.

"De ez nem úgy volt, hogy amikor legelőször csinálta, akkor rácsaptam. Hanem ez már ment hetek óta és akkor."

Van egy rossz hírem, a nevelés se úgy megy, hogy elmondod párszor és voila. Egy fenét. Egy gyereknek legalább 1000-szer meg kell mutatni helyesen, mire megtanulja és még az 1001. alkalommal is bepróbálkozik.

Nem hetek, hanem hónapok és évek.

És ezt odázod a rossz reakcióddal.

#20 te is egy "hisztis szar" vagy. Ezzel az alpári stílussal te csak ne akarj kivágni senkit az ablakon. Egy 1 évesnek még gőze sincs hogy amit csinàl, az rossz, de te aki arról ábrándozik hogy kivág egy gyereket az ablakon gondolom van némi fogalma arról hogy ezt felnőtt körökben minek nevezik.

Egy suttyó proli vagy, aki nem való társadalomba. Kezeltesd magad, és nézz tükörbe te vadállat.

Kérdező te meg nem gondoltál még arra, hogy egy amúgy is felhergelt 1 éves gyereket ha megütsz és bezárod a szobájába, ahol ő még inkább felhergelve üti az ajtót további 1 orán át, attól nem LEnyugodni fog, hanem méginkább kibukik? Ő nem egy 10 éves akit bezavarsz a szobájába és majd jobb esetben elgondolkodik magán. 1 éves az ég áldjon meg, mit vársz tőle?. Szerinted mennyire fejlett az ő idegrendszere ennyi idősen, hogy egy ilyen szituációt majd elvárásodnak megfelelően kezel? (Leül a szőnyegére es magábaszáll)

Mellesleg ha ennyi idősen már ütöd csap alá teszed, a szobájába zárod amivel csak tovább hergeled, nem lennék meglepve ha már most idegroncs lenne az a gyerek.

Gratulálok.

"Szinte biztos, hogy ez valami idegrendszeri bibi lesz nálatok is."

Egy francokat. Semmi extrát nem írt a kérdező.

Neurotipikus gyerekek is képesek ebben a korban ütni, vágni, harapni (kérdezz meg bármilyen bölcsis kisgyermeknevelőt), és ha nem kezeled jól, akkor nem is fog leszokni róla. Ennyi még nem utal idegrendszeri problémára.

Attól viszont könnyen lehet baja, hogy az anyja nem megfelelően kezeli.

"ok nélkül bedühödik, ha nem az van, amit ő akar"

Hisz ott az ok: nem kapja meg amit akar. Nem ok nélküli.

Ebben a korban még nincs tisztában az enyém-tiéd fogalmakkal. Minden amit meg tud fogni, meg tud szerezni, megtetszik neki, azt az övének érez.

Erre nem az a helyes reakció, hogy elveszed tőle és agyonvered.

Egyrészt ne hagyd elől, amit nem akarsz, hagyj neki alternatívát. Csökkentsd a frusztrációt ésszerű keretek között tartott szabályokkal. És tanítsd, ne verd. Ez alap.