Azokkal a nőkkel mit szoktatok csinálni, aki szülés után csak és kizárólag a gyerekről, a gyerekkel kapcsolatos dolgokról tud csak beszélni, más témája nincs?

Az első időkben tolerálom. Szülés után én is egy ideig csak a babáról tudtam beszélni. Elöntenek a hormonok, tényleg beszűkül a tudat, stb, de aki már 2-3 éves gyerek mellett is képtelen egy épkézláb mondatra, azt hanyagolom. Van egy ilyen régi "barátnőm", mást se tud, csak a gyerekéről panaszkodni.

Nekem is van gyerekem, de van férjem és munkám is,sőt, még hobbim is: nekem jól esik azokról is eltársalogni.

Egyébként egy ördögi kör, mert a társalgó partner sokszor nem kíváncsi anyukára, csak a babára. Egy idő után anyuka megszokja, hogy a "Hogy vagytok?" kérdés arra irányul, hogy a gyerek hogy van, mit csinál és automatikusan úgy válaszol. Én ilyenkor vissza szoktak kérdezni, hogy és Te hogy vagy? TE hogy érzed magad? Hogy bírod? Ilyenkor azért fel szokott engedni ez a szopi, kaki, fogzás bermúda háromszög.

Engem is érdekel, ha van benne szépség, értelem vagy más érték. Bennem is annyi kérdés es téma van velük kapcsolatban. Másrészt meg nem érzem úgy, hogy érdekel bárki. Ha gyerektémában tudunk tanulni egymástól, az jó. Nekem.most ez van. Nincs segítség, nem voltam programon 2 éve. Nem is vonz. Olvasok regényeket, követem a híreket, fejlesztem magam egy csomó témaban (kertészkedés, varrás, sütés), oktatok, vizsgáztatok a szakmamban, írom a tézist, de ezek sokkal kevésbé érdekelnek bárkit, mint a gyerekek.

Amúgy szerintem attól függ, mikor szült valaki és milyen jellegű kapcsolatról van szó.

Szóval. Én még sosem futottam bele olyan short talkba, hogy "figyu, olvastál mostanában egy jó regényt?" vagy "mit gondolsz a klímaváltozásról?"

Igazaból gyermekes felnőttek felületes kapcsolatban pl játszó adott, hogy a gyerekről beszélik azt a 3 mondatot, amíg ráérnek.

Semmit, mivel ugyanúgy a gyerek érdekel vagy most épp a covid, a korlátozások a közös téma. A játszótéren nincs idő az atomfizikáról, de még a sorozatokról sem beszélni, mert egyik gyerek erre, másik arra fut, alig tudunk váltani egyáltalán pár szót. Hát persze hogy az jön fel, aminek gyakorlati haszna van.

De ha te nem ebben az életszakaszban vagy és untat, kerüld el. Mi sem egyszerűbb. Sose beszélgetek köszönésen és minimális udvariasságon kívül azzal, aki nem érdekel.

Nekem az jutott eszembe a kérdésről, hogy az ilyen fanatikusan valamilyen nevelési irányt követő anyakra gondol a kérdező. Na az ilyen oktato jellegű csevelyt kerülöm.

De egyébként főleg mivel a baratnoim közül csak nekem vannak gyerekeim én nagyon keveset beszélek róluk másokkal. Arra ott vannak a nagyszülők akik aztán a kakas pelusra is kíváncsiak :)