Miért nem lehet elfogadni, hogy ha buta a gyerek?

Simán lehet sikeres bármiben, tökmindegy, mennyire van lemaradva a kortársaihoz. Én vagy a tyúkos, a gyerek egyszerűen ilyen, ez csak egy kiragadott példa volt, de sokszor van, hogy azt se tudja mit reggelizett, vagy ilyesmi, máskor meg teljesen összeszedetten emlékszik és idéz fel dolgokat, nem írom le, nagycsoportos.

És igen, a rokonaim egy részének van képe közölni, hogy "nem kell mindenkinek egyetemre mennie" meg "látod már nem annyira buta, kezd okosodni" "szerintem nem érti, de nem baj, ha nem okos". Vannak durva dolgai néha, iszonyat szétszórt és csapongó a teljesítménye, dehát ő most ilyen, remélem majd változik. (mellesleg ő is kap fejlesztéseket meg minden, jó nagy hátrányből is indul, de sokszor sok dologban mások előtt jár, azért klassz gyerek, de roppant nehéz természet és ingadozó a teljesítménye, de simán lehet sikeres)7z777zgv c

#30 de fogd már fel te szerencsétlen, hogy egy csecsemőről semmit de semmit nem állapítasz meg. Ők még nem tesznek dolgokat direkt mert "gázak". Kis ösztönlények, akik üvöltenek mert bajuk van. Jó lehet nem a hasa fájt, akkor más baja volt.

Ha meg ilyen "anyával" verte a sors mégis milyenné kellett volna válni basszus. És akkor még van pofád magadat áldozatnak beállítani, mert te fejlesztésre vitted? És? Egyik kezeddel adtál, a másikkal elvettél, de nembaj, mert te vitted más meg ezt látta.

Te valami érzelmileg sérült ember lehetsz, aki nem fogja fel, hogy alapvetően még egy efészséges felnőtt emberben is hatalmas károkat lehet okozni, ha élete egy nehéz szakaszában gyötrik lelkileg. Akkor a te csecsemőd majd kisgyereked mit érezhetett, mikor az anyjától csak negatív visszacsazolást kapott pontosan 0 perces!!! korától?

Egy volt tanárom mondta, hogy sok éves pedagógiai háttérrel bizton állítja az a gyerek akit egyszer már beállítottak "rossz gyereknek" akár magatartás akár szorgalom ügyileg, az szépen be fog illeszkedni a saját szerepébe, hisz ö az. A legritkább esetben tör belőlük elő egy majdénmegmutatom, mert ez inkább már a tudatos felnőtt magatartás. Szóval igen a gyereked drogod lesz alkesz megatöbbi. Gratulálok, edd meg amit főztél. De legalább te lehetsz az áldozat.

Hát ez borzalmas. Remélem egy troll vagy. Szegény vsz egy többemberes baba volt vagy vmi izomtónuszavar miatt fájdalma volt vagy bármi okból sírós baba volt. Az anyja meg az Eredendő Bűnt magyarázta bele.

Pff...

30

A személyiségnek EGY része örökölt, jön a szülőktől, felmenőktől.A másik fele egész csecsemő korától őt ért hatások, szülők,család,bölcsöde,ovi,iskola tehát a szűk és a tágabb társadalmi hatások eredményére formálódik.Az a mennyiségű megvetés ami az írásodból árad(ha ki se mondod előtte érzi, mert jók a receptoraik) simán olyanná is változtatják, amilyennek te látod.Lelkileg bántalmazod a gyereked úgy, hogy azt se tudod mit csinálsz.Emellett a korai fejlesztések (7 év alatt) tök jók azoknak a gyerekeknek akiknek szó szerint valami elmaradása van, viszont ha csak ráfejlesztesz szakmailag megalapozatlanul csak mert szerinted a gyereked defektes, azzal nem fogsz fejlődést elérni nála, sőt még vissza is foghatod.(Gondolom ezt nem mondták neked,mikor jó pénzeket leakasztottak rólad ,,fejlesztés" gyanánt:D) És tudom miről beszélek, mert a gyerekem pld később kezdett beszélni az átlagnál aztán mégis ugyanott tart 3 és fél évesen mint az összes többi 3 és fél éves.És nem kellett neki fejlesztés sem, hogy a saját tempójában felfejlődjön a kortársaihoz, mert ő mozgásban bőven kora előtt jár.2 évesen szabályosan bukfencezett meg ilyenek.Hát a beszédre nem ért rá:D:D

Amúgy két ilyen ismerősöm van mint te, akiknek a gyerekükről egyetlen egy jó dolog nem jut eszükbe.Az egyikük elvált és nehéz sorsú volt gyerekként maga is, a másikuk depressziós.Utóbbi legalább belátta, hogy önmagában van a hiba és valóban szed gyógyszert, a gyerekével is alakul a kapcsolata.Nézesd meg magad komolyan!

30as, az én gyerekem is nehéz eset, de nem gondolom, hogy "nyesegetéssel" ne lehetne teljesen átlagos, vagy egészen jó szintre vinni. A gyógyped most nyilatkozta róla, hogy empátia téren nem áll jól, és ő is az a mindig más a hibás típus, de azért csak csinálja a rosszat és be van rágva, hogy miért ő az áldozat.. Abszolút képben van mindennel, de elég manipulatív, meg eléri, hogy szeressék, nagyon ravasz. Ha beosztanák a Harrypotterben, szerintem mardekáros lenne, de ettől még viheti sokra, lehet boldog, kiteljesedett élete, csak nem olyan, amilyet én elképzeltem az elképzelt gyerekemnek:)

Szerintem a te gyerekednek is lesz egy számára kielégítő élete, nem olyan, amilyet megálmodunk a tökéletes gyereknek szerintünk tökéletes élettel, de elég jó lesz!

Egyébként a hagyni hibázni majd jól beijeszteni remek módszer a "rossz" dolgok távoltartására, elkezdheted adagolni neki már most, hogy függőségre hajlamos(nálunk ez van) géneket örökölt, szóval extrán kell vigyáznia és mutatni neki pár elrettentő képet olyanokról, akik valamit túltoltak, amit éppen ő is túlzásba visz(csoki, játékok)..

Nem lesz olyan vészes, csak annyit tudsz, hogy nehéz eset, de nehéz esetként is lehet átlagos, sőt számára teljesen jó élete! Én néha elképzelem, hogy a gyerekem talál egy behódoló csendes típusú pasit, aki majd a tenyerén hordozza és örömmel teljesítgeti a parancsait, és mindketten így lesznek majd nagyon boldogok együtt.

Ha fiad van, ő is fog találni egy "elnyomhatóbb" személyiségű lányt, aki minden elé fogja helyezni, kiszolgálja, körülugrálja és elnéz neki mindent, és a lány így lesz boldog, a fiad meg szintén. Vagy lehet ő lesz szerelmes egy dirigálós lányba és majd az rövidpórázon tartja, ilyen is lehet..

Zsák a foltját:)