Miért nem lehet elfogadni, hogy ha buta a gyerek?
Ha kisgyerekes anyukák közé sodor az élet, szinte folyton megy a f_szméregetés, hogy kinek okosabb, jobb, csodálatosabb, tehetségesebb a gyereke. Minden gyerek "olyan okos" és "koránál jóval fejlettebb" és blablabla... De hát ez nyilván nem igaz, már csak a nagyszámok törvénye alapján se lehet mindenki "okos". De egy-két gyerek meg tényleg olyan buta, hogy csoda, hogy a légzés sorrendjét nem keveri össze, de anyu akkor is fűnek fának hangoztatja, hogy jajj de okos a gyerek.
Kérdem én, miért olyan nehéz elfogadni, hogy nem mindenkiből lesz agysebész? Szerintem kifejezetten ártalmas, ha azt sulykolják a gyerekbe, hogy ő milyen csodálatos, mikor nem az. Előbb utóbb úgyis jön a pofára esés.
Legyünk már őszinték... Te ismersz egy olyan embert, aki buta és elismeri saját magáról hogy buta? A gyerekről akkor miért ismerné el... Meg ez olyan hogy majdnem minden baba ugyanúgy néz ki és mégis "jajjj de aranyoooooos".
Ő azt szeretné ha a gyereke nagyon okos lenne:
1. nem bírja elviselni a valóságot, nem bír szembenézni a tényekkel
2. maga a szülő (is) túl hülye ahhoz hogy belássa hogy a gyereke nem okos.
De ettől függetlenül gondolj bele hogy mi lenne a következménye annak ha elismerné hogy a gyereke buta... Ha úgy viselkedsz a gyerekkel mintha hülye lenne akkor még hülyébb lesz. Ha okos volt alapból ha nem.
Kisgyereknél azért nehéz tudni, okos-e. Te honnan tudod egy 2 évesről pl, hogy "csoda hogy a légzés sorrendjét nem keveri össze"?
Mindenki arra büszke amit tud a gyerek, ebben a korban még szerintem ez őszinte. A csecsemő, tipegő számára még áldás ha örül neki, büszke rá a szülő.
Ha majd hangszert taníttatnak erőszakkal a botfülűnek, vagy olyan sportot/szakkört erőlternek, ami csak kudarc, az baj lesz.
Ez olyan, mint mikor valakik egy láthatóan nagyon csúnya babára is írják, hogy csodás gyönyörű gyermek meg ilyeneket?
Basszus ha egy gyerek láthatóan ronda mert valljuk be van ilyen, akkor arra nem mondok ilyet, max azt hogy aranyos, vagy kiemelek rajta valamit, ami tényleg jó pl szép a haja, vagy akármi, de mit kell mindenkinek csodásozni? És nem csak a szülőre gondolok, hanem a környezetre.
Nagyon ritka, hogy egy szülő a saját gyereke hibáit/gyengeségeit elismerje, főleg mások előtt. Pláne, ha a szülő sem egy elmebajnok...
Óvodában dolgozom, vannak olyan gyerekek, akiktől kb. a hajukat tépik a legképzettebb, legtapasztaltabb óvónők is, konkrétan a menhelyi kutyák kulturáltabban viselkednek néha, de anyuci-apuci meg van róla győződve, hogy a kicsikék szuper okos ügyes tündérkék...
Fogadjunk, neked nincs gyereked...
Magam részéről nemhogy nem csináltam ezt, időben felismertem, hogy gond van. Az első gyerekemmel 22 hónaposan már párbeszédet folytathattunk.
A másodiknál 8 hónaposan feltűnt a lemaradás, hogy nem csinál semmit (nem forgott, nem ült, igaz rátett, hogy 6 hónaposan 10 kg volt, de kiderült, hogy hypotón, kellett némi fejlesztés, beszélni is későn kezdett, szobatisztaság is később alakult ki. 4 elmúlt, nagyjából korának megfelelő, de pl nem tud rajzolni.)
És itt a legkisebb, 2.5 évesen, idegrendszeri éretlenséggel. Fejlesztésre járunk, jelenleg vàrom, hogy beszéljen. Szavakat mond mostmàr, eddig az se volt...
Ha valami új dolgot csinál, bocs, de nem azt fogom neki mondani, hogy a Pistike ezt már 18 hónaposan tudta, hanem azt, hogy "Ügyes vagy"...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!