Más családokban is ennyire tehernek van beállítva a gyerek?
3 kicsi gyermekünk van. Szépen megoldjuk a férjemmel a dolgokat. 99,9%ban csinálunk mi ketten körülöttük mindent. Úgy érzem, hogy örömben neveljük őket, nem szokásunk a panaszkodas, nem is úgy fogjuk fel őket.
De megfigyeltem, hogy mindkettőnk családjában a gyerekkel kapcsolatos panaszkodas az általános. Mennyi pénz, mennyi energia, mennyi gond. Holott már nem gyerekeznek, tulajdonképpen minket élhettek meg így.
Elég szar érzés ez,
Hogy mi milyen gondot jelenthettunk, ha így élték meg..
és a mi pozitív lendületünknek sem túl jó érzés ez a nyavalygas.
Voltatok így, Nálatok hogy van?
Egy szó: martirkodas.
Jól teszitek hogy a napos oldalt szemlelitek.
5-os ez teljesen jól is van így, csak akkor sem túl szivvidito ha az anyád szerint csak egy teher voltál, és utána szornyulkodik, hogy te is minek csinálod magadnak a bajt...
Amúgy az én anyám is ilyen. Majdnem gyerekem sem lett. Azért végül jó hogy lett, mert így van egy szerető családom, és nem csak anyám akinek úgy is csak gond voltam elmondása szerint. Mondjuk engem nem lep meg hogy forgatja a szemét a családomra, mert addigra már nem is vártam tőle mást.
Sokaknál láttam/hallottam én is ezt. Amikor én gyerek voltam, soha nem éreztették velem, hogy nyűg lennék.
Viszont én azt gondolom, hogy ne is éreztessék. Aki ezt csinálja, az vajon bele gondolt valaha is abba, hogy nem a gyerek választotta azt, hogy ő éljen? Már bocsánat a megfogalmazástért, de csak is a szülő tehet arról, ha tehernek érzi a gyermekét.
Én egyelőre még csak kismama vagyok, tehát csak arról tudok nyilatkozni, ahogyan hozzám viszonyultak és ahogyan vélekedek erről.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!