Szerintetek egyenértékű ha apa válás után hozza-viszi a gyereket suliba azzal, ha elvinné hétvégén?

Úgy értem, hogy minden reggel elviszi és minden nap elhozza kocsival a kis elsőst. Így napi 2x5 percet töltenek együtt a kocsiban, ezen kívül semmit.

Egyáltalán nem apuka szidása a cél. Normális a viszony.

Papíron minden második hétvégén nála a gyerek, a gyakorlatban egy hétvégét sem töltött ott egy éve, pedig egy percre lakunk egymástól.

Ha ez szóba jön, az a válasz, hogy hisz többet van a gyerekkel mint más apák, akik 2 hetente látják. Ez így, ebben a formában igaz, hogy napi kétszer találkozik a gyerekkel, neki mondja el először mi volt a suliban, így azt is értem, hogy nem érzi azt, hogy hiányozna neki a gyerek, nincs idő, hogy kialakuljon egy hiányérzet.

Nem tudom jó e ez így.

Nincsenek új élmények együtt, mindig csak ülnek pár percet a kocsiban, félek, hogy eltávolodnak majd idővel.

Bevallom, egy adag önzés is van bennem ezzel kapcsolatban.

Olyan jó lenne ha néha elvinné, lenne egy kis énidőm vagy valami.

Ritkán kb havi egyszer elviszi valamelyik hétvégi napon, de max 2 órára, ez pont arra elég, hogy normálisan kitakarítsak vagy ilyesmi.

Szerintetek rendben van ez így, változtatni kellene, vagy én lihegem túl?