Miért bolondulnak bele egyes nők a gyerekvállalásba?

Másnak meg beszűkül a tudata, ez van. Nem értem, téged ez miért zavar. Sajnálom, engem érdekel a gyerekkel kapcsolatban minden, szóval én általában akkor is az éppen aktuális dolgainak olvasok utána a neten, amikor éppen alszik. Pl most nálunk lassan esedékes a hozzátáplálás, és ezzel kapcsolatban olvasok csomó cikket, ajánlást, könyvet, nézetet, ésatöbbi. Engem most jelen pillanatban ez a téma érdekel a legjobban (mármint a gyerekem), és nyilván minthogy ebben vagyok benne nonstop, erről is tudok leginkább beszélni. Ha gyerektelen barátnővel beszélek, akkor nyilván visszafogom magam, de nekem most ez a prioritás és ez számomra a legfontosabb téma, ennyi. Az én lányom még nagyon pici, nem érzem jól magam én sem, ha hosszabb időre magára hagyom (mármint az apjával vagy a nagyanyjával), és nem hiszem, hogy ez neki is érdekét szolgálná. Egy-két órára még csak-csak elmegyek kávézni barátnőkkel, de ennél hosszabb programra már tényleg csak gyerekkel megyek bárhová. Bár ez szerencsére nem akadályozott meg semmiben, azért elég aktívan megyünk ide-oda még ilyenkor is.

Amúgy ez a priorizálás nem jelenti azt, hogy az apuka törvényszerűen ki lenne zárva a gyerek neveléséből vagy életéből, ez nem tudom, miért jár szerinted kéz a kézben. Nálunk a férjem is hasonlóan bele van buzulva a gyerekezésbe, ő is belépett minden olyan fb-csoportba, ahova apukáknak be lehet lépni (amúgy ez is kicsit szomorú, hogy a legtöbb babás csoportból ki vannak az apukák tiltva- mégis mit csináljanak azok, akik egyedül nevelik a gyereküket és tanácsot, segítő közösséget keresnek? Na mindegy), és egyenlő mértékben veszi ki a részét a gyerekkel kapcsolatos dolgokból. Ha valaki konkrét személyre gondolsz, akkor azt tőle kell megkérdezned, hogy miért nem bízik a gyereke apjában.

Ami hibába beleestem, az a "királyi többes", ezt a napokban vettem észre, hogy így beszélek a gyereknek, ez abszolút tudat alatt jött. Halványan emlékszem a tanulmányaimból arra, hogy a gyerekek nyelvtanulása ugyan előre programozott hajlam, de a felnőttekben is van egy ösztönös program, hogy tanítsuk a kicsiket beszélni, ennek a része az eltúlzott, kicsit dallamos hangsúlyozás, a gügyögés, az intenzívebb artikuláció, és szerintem minthogy ilyen gyakori jelenség, nem tartanám kizártnak, hogy ez a "megkóstoltuk anya haját"/"kicseréltük a pelust" jellegű nyelvtani szerkezet is ehhez tartozhat. Nem hiszem, hogy a bolygón minden második nő simán gyerekbolondulásból pontosan ugyanazt az idegőrlő beszédstílust teljesen véletlenül veszi fel a babájával szemben, ennek biztos kell valami evolúciós, gondozó vagy tanító funkciójának lennie, még ha nem is pont az, amit én most itt kiokoskodtam neked.