Mit csinálnátok a helyemben? Suli? Gyerek? Vagy párhuzamosan a kettő?

Nekem egy gyerek mellett kellene elkezdeni tanulni, de még így is félek tőle.

Én várok vele, amíg 4 éves nem lesz (most 6 hónapos), ráadásul még költözni is szeretnénk jövőre.

MINDEN órára kötelező lenne bejárni? Nem hiszem el, hogy éppen minden óra kötelező. A kisfiam 3 hónapos volt, mikor visszaültem az iskolapadba, nappalira. Minden tanár megértette, hogy babám van, és nem tudok mindíg jönni. A kicsire addig anyukám/anyósom vigyázott. Összesen 2 vizsgám maradt őszre, azok is csak a saját hülyeségem miatt.

Az pedig szerintem nem mérvadó, amit előttem mondott valaki, hogy meddig tervezed szoptatni. Én is sokáig szerettem volna, de 5 hét után már egy csepp tejem sem volt. Nem tudhatod, milyen fajta ember vagy, lehet (kívánom, hogy ne így legyen) hogy semmi tejed nem lesz, erre nem alapozhatsz látatlanban. Akkor is le lehet fejni és oda adhatják a szüleitek neki.

Ja, és még az sem biztos, hogy elsőre összejön a baba. Az is lehet, hogy annyit szenvedtek az összehozásával, hogy mindkét évet befejezed, mire megszületik. Ezt sem tudhatod előre.

Én a helyedben belevágnék a suliba, közben próbálkoznánk, aztán egyszer csak összejön. Ráérsz akkor gondolkozni rajta, hogy mi legyen tovább.

Én is beiratkoztam ősszel 2008-ban, közben próbálkoztunk. Elsőre összejött a baba, aztán sajnos decemberben elvetéltem. 2009 áprilisban estem teherbe újra, a II. évet már pocakosan kezdtem. 2010 januárban szültem, akkor eltűntem teljesen, majd áprilisban vagy mikor ültem vissza újra az iskolapadba. Most 6 hónapos a fiam, 2 éven már túl vagyok. Még 1 van hátra.

szia, uccsó vagyok. Az én helyzetem elég egyedi volt, több szempontból is, ezért nem akartam részletekbe bocsátkozni:

1. Jópár évvel idősebb voltam a többieknél

2. Ugyanazt dolgoztam 5 éve, amire most beiratkoztam, hogy papírom legyen róla, ezt a tanárok többsége belátta, hogy sokat már nem tudnak tanítani nekem:)

3. Mivel csak a papír kellett, nemakartam megváltani a világot az eredményeimmel, csak annyi kellett, hogy a tandíjmentes helyemet megőrizzem.

4. Dolgoztam mellette, szóval alig láttak órán, inkább csak vizsgán.

Kérdésedre válaszolva nekem volt protekcióm, mert a kollégám, aki beajánlott, hogy kicsit figyeljenek oda rám, jóbarátja volt a prodékánnak, így soha nem volt gond, ha nem voltam órán, 1 tanárral gyűlt meg csak a bajom. Az évfolyamtársak aranyosak voltak, mindíg fénymásolt jegyzetekből tanultam, sosem voltak saját szövegeim. A gyakorlattal sem volt soha gondom, csak igazolást kellett vigyek a cégtől, ahol dolgoztam. Mikor teherbe estem, nem tudtam járni, így egy szemesztert teljesen kihagytam, utána a prodékán telefonált utánam, hogy mostmár azért jó volna megmutassam magam odabenn. De én lusta voltam járni, ez volt az összes bajom. Miután megsüzletett a pici, reggel felkeltünk, nyakamba akasztottam a hordozóval, elmentünk anyukámékhoz, akik az egyetem közelében laknak, a kicsi ottmaradt, én meg mentem órára. Szerintem meg lehet oldani, csak ne legyél olyan lusta, mint én voltam :)

Summa-summárum, a 3. évet is, ha jól tervezzük, szintén pocakosan fogom kijárni, mert már tervezzük a kistesót.

Nálunk azért jó, mert kicsi külön részleg vagyunk, nem a kampuszon van az épület, szinte olyan, mintha hazamennék. Kevesen is vagyunk, nem egy nagy hodályba járok.

Utolsó voltam megint.