Mióta szokás "gyerekre" gyűjteni?(Lent kifejtem.)
A kérdést a gyakoris kérdések és válaszok ihlették. Szóval én 38 éves vagyok és emlékeim szerint a szüleim generációja 20 éves kora körül megházasodott és rövidesen jöttek a gyerekek.(Szerencsés esetben. Néha a sorrend megfordult, a gyerek "becsúszott", a szülők meg gyorsan összeházasodtak.)Jellemző volt, hogy az ifjú pár valamelyikük szüleinél kezdte az életét. Saját lakáshoz a gyerek(ek) késő óvodás/iskolás korában jutottak. Vagy pályázat útján az önkormányzat kiutalt nekik egyet, vagy szülői segítséggel hitelre vásároltak. Viszont akkor se volt több szoba 3-nál(a gazdagabbaknál), szegényebbeknél jellemző volt a másfél szobás. Így a gyerekeknek(különösen egyneműeknek) alig volt külön szobájuk. Amikor a szülők családalapításba kezdtek, egyáltalán nem, vagy alig volt megtakarításuk. A nők a gyerek 3 éves koráig otthon voltak, tehát egy fizetésből és az akkor is alacsony GYES-ből éltek, mégse haltak éhen, ez fel se merült bennük.
Ezzel szemben ma itt a következőket lehet olvasni:
- Mindenki legalább félmilliót keres már 20évesen.
- Aki szülei nyakára mer szülni, azt minimum máglyára kell vetni.
- Hiába van saját lakásod, ha nincs többmilliós megtakarításod, bele se kezdj, mert, ha valamelyikőtök elveszíti az állását, élete végéig munkanélküli lesz. (Tény, hogy régebben az se volt ritka, hogy az illető az első munkahelyéről ment nyugdíjba, de azért ma se kell örökké munkanélküliként élni.)
- Ha a gyereket nem sikerül bölcsibe adni 2évesen, biztos, hogy éhen haltok, mert egy fizuból nem lehet megélni. (Régen ketten együtt se kerestek annyit, mint amit itt egy ember, az inflációt is figyelembe véve!)
- Ha nem tudsz a testvéreknek az első pillanattól külön szobát biztosítani, önző dög vagy, ha többet vállalsz, mert ezzel életre szóló lelki sérülést okozol nekik.
- Végül, mindig arra készülj, hogy a gyereked tápszeres lesz, mert nem tudod szoptatni, mindenre érzékeny, ezért mindenből csak a legdrágább lesz jó, élete végéig fejlesztésre kell hordanod csilliárdokért, tehát sokszorosába fog kerülni, mint egy átlag gyerek. Ha tehát nem vagy benne 100%-ig biztos, hogy ezt meg tudod neki adni egyedül (mert úgyis elváltok és gyerektartást se fogsz kapni), akkor bele se kezdj, mert önző sz.ranya leszel.
Ui.: Mivel én tősgyökeres pesti vagyok, a saját tapasztalataim pesti szülőktől származnak. A vidékiektől elnézést kérek, máshol nem tudom, mi volt jellemző 30-40 éve, de ha valaki leírja, örömmel elolvasom. Ne értsétek félre, nem szeretném visszasírni a "régi időket", csak kíváncsi vagyok, mikor, és miért alakult át minden ennyire. Én igazából csak azt nem értem, saját lakás mellé miért kötelező a többmilliós megtakarítás, ahhoz, hogy valaki gyereket vállaljon? (Pontosabban, ha szükséges, akkor miért csak gyerek megléte esetén.) Azért egy gyerek ALAPszükségletei nem kerülnek havonta sokszázezerbe. Tehát, ha a legrosszabb esetet vesszük, mindkét szülő egyszerre lesz munkanélküli(már ez így önmagában elég ritka), lesz fedél a fejük fölött, max.3 hónapig azért ételre elég lesz az álláskeresési(főleg, hogy előtte jól kerestek), azalatt meg legalább egyikük talál munkát, ha akar, vagy mindkettő. Tényleg akkora katasztrófa, ha ideiglenesen le kell mondani a gyereknek IS az addig megszokott luxusról?
válasza:Azóta, hogy felnőtt az a generáció, akinek a szüleiről írsz. ;)
Nem, nem volt jó a 1,5 szobás lakásban az 5 évvel idősebb eltérő nemű testvéremmel osztozkodni. Nem volt jó, hogy nem volt hol játszanom, mert ó tanult.
Nem volt jó, hogy később nem volt hol tanulnom se (a konyhában volt az íróasztalom).
És mivel szüleim az én kirepülésem után is ugyanabban a kicsi lakásban laktak, fel se merülhetett opcióként, hogy még én is oda szüljek (egek!).
Ezért szépen előbb egzisztenciális háttér, majd utána gyerek.
Mondjuk ilyen háttérrel a saját lakásig azért nem vártunk, de a szülők nyakára elképzelhetetlen lett volna.
Az első gyerekünk 1,5 éves korára vettünk pici 2 szobásat, és a második iskoláskorára biztosítottuk a saját szobát nekik.
válasza:Most ez egy kérdésnek álcázott véleménynyilvánítás.
Az én véleményem:
- régen lehetett ingatlanhoz jutni (ok, a támogatásokkal most is lehet, de abba nem esik bele mindenki és nem is igen akar mindenki adósodni). Most 40 millió egy masfél szobás lakás.
- régen nem kerültek ennyibe a gyerekek.
- regen a gyerekednek is volt esélye saját erőből ingatlanhoz jutni
- van akinek fontos az anyagi biztonság
- luxusról beszélsz, nekem nem számít luxusnak ha nem kell félni a számlaktól, hanem egy minimum életminőségnek
- még annyi, ez nem tudom "vidéki" szempont-e, mi peremkerületben lakunk, de egy házban más a pénz, mint egy lakásban (próbáltam mind2t), és ha itt vmi elromlik, azt nem csináltatja meg a házmester és százezrekről indul.
Egy példa: 40 méter oldalkerítést kell most nálunk újra húzni: betonalapotás plusz drót, kapu nincs rajta. A legszimplabb cucc. 250 ezer forint munkadíj plusz anyagköltség. Facuccok: iszonyat drága. A teraszunkra a tök sima bár jó minőségű faléc, amit mi pácoltunk, és szereltünk fel, 100 ezer körül volt.
Mivel nem egy új luxusházat vettünk, itt mindig van valami. Ha van egymillió megtakarítás, az kb annyi, hogy egy darab közepes bajt vagy néhány kisebbet ki lehet belőle hozni.
válasza:Mert más a világ. Eleve "régen" szocializmus volt, amikor a lakhatás, a munka mindig megoldott volt. Ma kapitalizmus van, ha te éhen döglesz, akkor mehetsz sírni a híradóba magad előtt tolva a gyereket, és reménykedhetsz hogy hozzád vágnak pár csomag tésztát.
Másrészt az alapszükséglet fogalma is megváltozott. Amikor én születtem, és az még nincs 30 éve, akkor a szomszédnak volt 1 db autója, és az egyik ismerősnek már be volt kötve a telefon. Ma háztartásonként kettő autó van és a kisiskolás is okostelóval jár.
Hát ezért.
válasza:Hu itt több dolgot pedzegetsz.
Először is. Az igények nagyon megnőttek. Anyaeknak, amikor születtünk, volt egy kocsijuk, nekünk már eleve kettő van. Nekik mondjuk volt lakásuk szülői segítséggel. Igaz ez így nekünk is van. De rengetegen albérletben élnek amivel nem lenne baj, ha az albérlet rendszer nyugati szintű lenne. Ehelyett itt mindenkit utálnak. A gyerekeseket kifejezetten, ha kiveszel egy lakást, akkor élj benne úgy mint egy múzeumban de azért 300 ezer kauciót tegyél le. Legtöbb esetben feketén van kiadva stb. Na mindegy. Nem is ragozom. A lakhatás manapság szívás.
- kerestek, nalunk en keresek jobban, így ha nem tudok visszamenni dolgozni, tényleg nem élünk meg. GYED+ferjem fizetése épphogy elég. De igazából éljük fel a tartalékokat. Persze ha hazatolná a nettó 500-at, amit emlegetsz, nem lenne gond, de hat nalunk nem tolja haza.
- a szülök nyakára szülni dolog is azért necces, mert iszonyúan megnőttek az igények. Ha otthonra szülsz, az azt fogja jelenteni hogy neked, a férjednek meg a gyereknek lesz egy db szobatok és minden más közös. Itt meg ha megnézed már az is skandalum, ha a gyereknek nincs külön szobája már magzat korától. Mások az igények. Ennyi.
- szerintem ez a különszoba baromság. Mindig fel is húzom a szemoldokom ezeken a kérdéseken. Semmi bajuk nem lesz, ha egy szobajuk lesz. Persze nyilván kényelmesebb, ha van külön, de ha nincs, nincs.
- tapszerrel azért érdemes számolni, de ezt csak példaként szoktak írni. Nekünk 40 ezer Ft volt/hó. Ha valahol ennyi plusz nem fér bele a kts.vetesbe az tényleg ne vállaljon gyereket, mert ha nem tápszer, lehet bármi más is, amire kell ennyi. Pl fejlesztés, gyógytorna.
- a megtakarítás akkor szükséges ha az a helyzet mint nalunk. Azazhogy en kerestem jóval több pénzt. Így ha a nagyobb keresetből ugrik 2-3-4-5szazezer Ft hidd el, megérzi a csalad. Ezért írtam, hogy mi is a megtakarítást éljük fel. Pl olyan dolgokra, hogy szemüveget kellett csináltatni. Ezt nem tudtuk volna megcsinalni csak a ferjem fizujabol plusz a gyedbol. De elkezdek okj képzést is diploma kiegészítésként, az is 300 ezer. Ezt se tudnánk csak a mostani jövedelemből fizetni. Ez is a megtakarításból megy. Stb stb. Most ahol apa hazatolja a 800 ezret ott tényleg csak arról van szó, ha apa elveszíti a munkáját legyen mihez nyúlni. Átlagosan 3 hónap a munkába állás. Aki eddig 800-at keresett, nem fogja leadni a szintet egyik napról a másikra. 3x800ezer meg egyből 2 millió 400ezer. Ez a minimum megtakarítás ami kell ekkora fizetésre vesztartaleknak, arra az esetre, ha munkanélkülivé valik. Ekkor nem, vagy csak minimálisan kell leadni a szintet. Ez kb erről szól.
válasza:Ez a tipikusan régen minden jobb volt.
Nem éltem régen és csak magam nevében tudok nyilatkozni. Házasság, hitelmentes 3 szobás panel nagyon jó helyen, első gyerek és most jön a második.
30, 31 évesek vagyunk.
Igen, valóban vélemények is érdekelnek. Nincs álcázva, hiszen nyilván nincs erre egy konkrét dátum, hogy tegnap még így volt, mától meg úgy. Fokozatosan alakult át, pont arra vagyok kíváncsi, hogy ki mit tapasztalt a saját környezetében, milyen okok állnak a háttérben. Pl.amit a 2-es írt, arra én is gondoltam, hogy felnőtt az a generáció. Ez önmagában nem lenne elég, mert kétoldalúvá válik, vagy az történik, hogy nekünk ez volt a természetes, tehát mi is így csináljuk, vagy annyira rossz volt, hogy felnőttként biztos nem akarjuk ezt a gyerekeinknek. Ezek szerint ez a generáció mind gyűlölte a gyerekkorát? Azért ez így elég szomorúan hangzik. Én mondjuk nem tudnám elképzelni, hogy valamelyik felmenőmmel éljek, de ez gyerek nélkül is érvényes, sőt! Viszont az a fura, hogy ugyanakkor a "mamahotelezés" kitolódott. Persze, sokan kényszerűségből élnek a szülőkkel, de sokan nem. Miért? Ez fura nekem. Gyerek nélkül a legkényelmesebb állapot, gyerekkel meg maga a pokol?
Értem, amit a ház és a lakás különbségéről írsz. (Mondjuk a házmester közös képviselő, és sajnos nem ő fizeti, ha valami elromlik.) Én egy régi házban élek és rengeteg pénz, hogy ne essen szét teljesen.
Én sem azt gondoltam, hogy luxus kifizetni a számlákat, hanem ha pl.800ezret kerestek ketten(az itteni válaszolok persze jóval többet szoktak), akkor miért kötelező annak a tízszerese, hogy bele merjenek vágni a gyerekvállalásba. Persze, legyen valamennyi a váratlan kiadásokra, de ha mondjuk egyszerre lesz mindkettő munkanélküli, akkor gondolom kibírják, hogy ne abban az egy-két hónapban újítsák fel a házát, vagy vegyenek új iPhonet a gyereknek. Arra akarok kilyukadni, hogy miért tragédia, ha a nem kötelező kiadásokat csúsztatják pár hónappal és csak annyi megtakarításuk van, amiből azért a rezsi, étel, váratlan sürgős szerelési munka simán kijön? Inkább lemondanánk a gyerekről?
Ezt már hallottam, de nem nagyon értem? Miért kerültek régen kevesebbe a gyerekek? Fényevők voltunk és meztelen jártunk, vagy mi?😂
válasza:Mert dragábbak a minőségi gyermekholmik, táborok, különórák, a kamaszok digitális eszközei stb.
Amúgy senki nem mondja, hogy tragédia, ezt csak Te mondod. Mármint nem tragédia, ha x forint van félretéve, de ő 2x mellett döntött. Mért tragedia ez?
Tudom, a régi társasház is gáz, én panelban laktam, és ott kb semmi plusz költség nem volt és semmivel nem kellett foglalkozni csak a saját lakással. Pár ev alatt felújítottam, bebútoroztattam asztalossal, vettem egy autót és közben volt 1 millió megtakarítasom szinte mindig. És nem kerestem fèlmilliót, max a legvégen.
Itt meg kapásból 10 millió volt a házfelújítas, egy romhazé, es semmi luxus nincs benne és még bőven nincs kész. Az oldalkerítést meg sos kell cserélni, mert átmegy a szomszédba a kutya, feljelenthetnek érte (nem teszik mert cukik és örül a kutyusnak a néni, de azért ez nem halasztható munka). Allandóan van vmi ami kell.
Ha ketten 800 ezret keresnek, ami ritka, akkor az gyed mellett a fele ha a nő keres többet. Meg esetleg 3 évig otthon akar maradni. Mittudomén.
En azt nem értem, hogy ez legyen a legnagyobb gond, hogy vki jó feltételek mellé vállal gyereket. Hálistennek, jól teszi.
Nyilván az fog akarni plusz penzt félretenni, akinek nem esélytelen. Akkor meg jobb 2 év múlva szülni plusz pénzzel.
Altalaban mindenki igyszik picit felturbózni magukat a gyerek előtt, hogy legyen valamivel több.
Aki azért mond le a gyerekről, mert kevese van, az vagy jól is teszi, mert tényleg nyomorog, vagy nem ez az igazi indok, vagy nem is mond le, csak vár pár évet és mindenki jobban jár.
válasza:"Ezek szerint ez a generáció mind gyűlölte a gyerekkorát? Azért ez így elég szomorúan hangzik"
Nem az egész gyerekkoromat, de a nélkülözést igen.
Sajnálom hogy nem jutott megfelelő cipőre, csak mások által kitaposottra, ami miatt gerincproblémáim vannak.
Hogy nem jutott normális fogszabályzóra, ami miatt egyáltalán nem lett korrigálva a nyitott harapásom, csak épp annyit értek el, hogy ne álljon ki teljesen.
Sajnálom, hogy még ahhoz is kevés pénzünk volt, hogy ösztöndíjjal kijussak külföldre (a minimális önerőt se tudtuk állni, hiába dolgoztam diákként).
Volt lakásunk, nem éheztünk, a szüleim szerettek, próbálták a lehető legjobbat biztosítani, amiért hálás is vagyok, de ennél én többet akarok adni a sajátjaimnak.
Nem ájfon ovisként és luxus nyaralás, de ne tudja meg milyen az, ha pl: valamit nem tanulhat, amit szeretne, mert nincs pénz rá.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!