Más is megváltozott mióta gyereke lett? Jobbra fordul ez
később?
Figyelt kérdés
Egész életemben egy birkatürelmű voltam. Szülés után depresszióba estem, rengeteget sírtam vele együtt mert nem tudtam mi a baj. 10 hónaposan megindult járni azóta meg sem áll. Alapból nehéz személyisége van, erre most jött a dackorszak. 5 percenként csinál valamit amivel felidegesít, mintha hobbiból csinálná. Még mindig ébred éjszaka (2 éves) én pedig fáradt vagyok. Egyszerűen nem tudok nyugodt lenni már. Félek elindulni vele bárhova is mert mindig hiszti a vége és mindenki minket néz. Nem tudom már kezelni. Nem tudom mit tegyek minden jó és rossz próbálkozásom céltalan. Tehetetlen vagyok. Viszont utálom magam amiért olykor rákiabálok. Nem tudom hogy lettem ilyen.
2020. szept. 28. 23:00
1/8 anonim válasza:
Apukája merre van? Persze, csak ha nem tolakodó a kérdés. Ketten mégiscsak egyszerűbb lenne.
2020. szept. 28. 23:33
Hasznos számodra ez a válasz?
2/8 anonim válasza:
Ne idegesedj fel, ha hisztizik. Tudom nehéz, de igy tudod megoldani, átlendülni ezen. Te maradj nyugodt, jó hangulatban. Igyis úgyis elmúlik ez a korszak, kár az idegeidet roncsolni miatta.
2020. szept. 28. 23:58
Hasznos számodra ez a válasz?
3/8 anonim válasza:
Én sosem voltam türelmes, de az évek alatt eléggé idegbeteg lettem! A gyereknek az az egyik hobbija, hogy direkt idegesít, minél jobban próbálok nyugodt maradni, annál jobban csinálja, aztán mikor már nem látok az idegtől jót mulat rajta. De egyszerűen nem tudok nem kikelni magamból. Semmi nem használ neki, amióta most elkezdődött az iskola a rosszasága megháronszorozódott minimum, úgyhogy örülöl ha nincs otthon!!
(ja és nem egyedül vagyok vele, hiába van itt az apja is, ő sem bír vele)
2020. szept. 28. 23:59
Hasznos számodra ez a válasz?
4/8 anonim válasza:
Inkább rosszabb. 😔 Az enyém is nehéz eset volt születése óta, így persze 2 évesen is, de most, hogy közel 6 éves, azt mondom, az az időszak semmi nem volt a jelenhez képest. Nem múlik el... És persze én is egyre nehezebben viselem, hisz már régóta "strapál", sosem volt nyugalom, csend. Az évek óta tartó ordítás-tombolás, bolondéria bárkiből kihozza a legrosszabbat, csak nem mindenki ismeri ezt el. Szerencsés ember, akinek könnyű természetű, jól kezelhető, simulékony személyiségű gyereket dobott a gép.
2020. szept. 29. 06:24
Hasznos számodra ez a válasz?
5/8 anonim válasza:
Nem lesz jobb. 2 éves korában én még röhögve bírtam. 3 éves korától kezdett elfajulni a helyzet, 3,5 volt, amikor megszületett a testvére. Fura mód akkor kicsit csillapodott. Most 6 és egy pokolfajzat, a testvére 2,5 és sokkal kezelhetőbb.
2020. szept. 29. 06:51
Hasznos számodra ez a válasz?
6/8 anonim válasza:
Az enyém ugyanez volt. 5-6 éves kora körül lett a legrosszabb, 10 éves kora körül kezdett javulni. Lassan 12, most már ritkán idegel szándékosan.
2020. szept. 29. 13:28
Hasznos számodra ez a válasz?
7/8 anonim válasza:
Nem lesz könnyebb. Majd elmúlik ha elköltözött a gyerek és saját életet kezd.
2020. szept. 29. 21:25
Hasznos számodra ez a válasz?
8/8 anonim válasza:
Akkor meg hiányozni fog :)
Bátrabb lettem és erősebb, kevésbé érdekel, ki mit gondol rólam mondjuk ha az utcán ninját játszom, aki lávát ugrál át :) Pszichésen többet bírok, mert tudom, már mennyi mindent kibírtam. Szoktam sajnos kiabálni (régen ezt is mennyire elítéltem és cikinek tartottam volna), mert néha elszakad a cérna, és mondtam, tettem már olyat, amit az estemmel nem akartam. De mégis jó a kapcsolatunk a gyerekekkel, meg tudjuk utána beszélni, bocsánatot is tudunk kérni. Már nem gondolom, hogy ha nincs birkatürelmem, rossz szülő vagyok. Persze tisztelni is kell még szeretni, de nevelni is kell őket, és ha előbbiek vannak, akkor lehet azért őszintének lenni, az egészségesebb.
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
válasza:
válasza: