Mit csináltok, hogy ne "unjátok meg", hogy anyák vagytok?

Hát, eleve ezért vállaltam egy gyereket. Hogy utána mehessek dolgozni, mert én se bírtam a monoton otthon létet.

Mondjuk ha városban élnél jobb lenne. Falun én már megbolondultam volna

Javaslom, hogy csinálj jogsit, ha eddig nem volt, én mindennap viszem a másfél évest ide-oda. Folyópart, erdő, park, szomszéd községek, ismerős család, bármi.

Előtte meg be voltam zárva.

Ha így éreznèk, akkor be nem vállalnék mèg egyet, mert ez így csak rosszabb lesz...

Ès ha ennyire befordultál, mièrt maradsz otthon minimum 3 évig? Akkor vállalsz mèg egyet?

Én a babázós korszak után vágyakozok. Olyan gyorsan elment az a nem egészen 3 év. Dolgozni dolgozhatok életem végéig, de a babázás már soha nem jön vissza.:( Olyan jó volt, amikor még minden élményünk közös volt és egész nap szeretgethettem. Miután visszamentem dolgozni, nem vettem észre, hogyan történt, de csökkent a kötődésünk. Tudom, hogy ez valamennyire természetes és 2 éves kora után már kevés voltam neki, de így meg elvesztettem őt. Munka után vár a háztartás, ha azt letudom, nem sokmindenre van már energiám. Az oviban nagyon sok jó élmény éri, de azokat nem velem éli át már. Elviszem balettra, de örülhetek, ha az első 1-2 órán láthatom, mennyire boldog, utána kizárnak a teremből. Ő még sokkal többet igényelne belőlem, mint amennyit képes vagyok neki nyújtani. Amikor azt kéri, játsszunk, egyszerűen nem megy. Ha le is ülök hozzá játszani, érzi a fáradtságomat, hogy nem vagyok felszabadult.

Mindent megadnék érte, ha többet lehetnék otthon vele.

Hát néha inkább tejadó automatának érzi magát az ember meh zombinak attól hpgy egy évig nem alszik 3 óràt egyben.

Nem érzi magát szèpnek, nem tud felnőttekkel beszèlni, egyedül van napra nap a háztartással meg egy üvöltő gyerekkel stb.

8, és ettől már nem vagy nőt? Mert nem fénylesz minden nap? Mert fáradt vagy és kifacsart?

Nekem ilyen gondom sose volt. Az imént épp a nyakig cuccos gyereket tettem tisztába, nem aludtam egész éjjel, igen szoptatok még (második gyereket), ma még nem fésülködtem és második nekifutásra próbálom. elfogyasztani a kávém (annak ellenére hogy 5 óta vagyok fent), de ettől még abszolút nem érzem kevésbé nőnek magam, mint akár kikenve kifenve az esküvőmön...

De most mit bezzegelsz itt mindenféle klisékkel? Én soga az életben nem festettem magam, nem vagyok se divatos se csinos, de a babás hónapokban én is antinőnek éreztem magam. Ennek hormonális oka is lehet, én a terhesség alatt is hol így hol úgy éreztem.

Nem túl nőies érzés a szoptatas se sokaknak.