Miért a nőkre hárul a legtöbb dolog a csaladban? Miért a nők szívnak szinte minden területen?

"A ferj aki egész nap dolgozik honnan tudná mit kellene otthon besegiteni, ha erről nem beszélnek? A normális kommunikáció sok mindent megold(ana)!"

Na itt kezdődik a probléma! A férfi nem besegít, hanem kiveszi a részét. Tudtommal az ő gyereke is, nem?

A férj, aki egész nap dolgozik onnan tudná, hogy mit kellene otthon "besegíteni", hogy kinyitja a szemét és észreveszi. Mit kell ezen mondani?

A nő nem a férfi főnöke, hogy listázza a teendőket, vagy megmondja, mit csináljon. Egy felnőtt férfi, akinek van munkahelye, gyereke(i) van azon a szinten, hogy észre tudja venni, ha tele a szemetes, vagy poros a polc, kinézem belőle, hogy megy az segítség nélkül is! :)

A normális kommunikáció a "besegít" kifejezés elhagyásánál kezdődik nálunk. Természetesen mondjuk, hogy "köszi, hogy megcsináltad", de nem azért, mert helyettem csinálja meg, hanem mert egy csapat vagyunk, a teendőkkel előbb végzünk, ha mindenki csinálja. Kölcsönös.

Ez attól függ. Ugye amíg a no van otthon ez valahogy természetesen alakul, hogy nap közben azért a dolgok nagyját megcsinálja, nyilván ő viszi orvoshoz a gyereket, ő tudja a gyógyszereket emiatt stb.

Csak aztán valahogy ez így marad amikor visszamegy dolgozni a nő. Mert hagyják. Az első munkanap előtt újra kell osztani a feladatokat. Különben a nyakadon marad.

Mert hagyják. Nálunk munkamegosztás van, 1-2 dolog fel van osztva (a férjem mosogat és füvet nyír, én locsolok, ültetek, szüretelek, főzök), a többi (pl sörpés) azé, aki előbb odaér. Nem esünk kétségbe akkor sem, ha változik, a férjem is megfőz bármit és én is összerakok egy 4 ajtós ruhásszekrényt egyedül. A gyerekekkel is ugyanannyit foglalkozunk, akár betegek, akár fürdetni kell, vagy pelust cserélni. A férjem nem szoptatott, ez az egy különbség.

A szabadsága is kb. ugyanannyi kettőnknek. Nekem havi 1-2 színház, neki ugyanez, csak koncert vagy focimeccs. Ilyenkor barátokkal vagy családdal megyünk. Mivel picik a gyerekek és nincs külső segítség, kettesben nem tudunk elmenni még, ez az egy, ami hiányzik néha.

Szerintem neked valami gond van az eleteddel kérdező, és azért látod ilyen sötéten a dolgokat. Sajnálom. :(

Szerintem nem szívás gyereket vállalni és családban élni. Akinek az, az élhet egyedül, de akkor is ott fog tornyosuló sok megoldandó feladat, és akkor tényleg egyedül maradsz rá...

A férfiaknak is nehéz. Gondoljatok a fiutestveretekre, apatokra vagy a fiatokra!

Nem leszek népszerű: evolúciós okot látok benne. A majomanya ápolta az utódot, az apa biztosította a család biztonságát. Az ősember vadászott és harcolt, az ősasszony gyűjtőgetett és gyerekezett. Stb.

Közben mi kiharcoltuk az egyenjogúságunkat sok férfias területen (pl dolgozunk, még a férfias munkákban is egyre több nő akad), a pasiknak viszont kényelmesebb a női "területek" nélkül.

Ezt általánosságban értem, ne gyertek a "de az én férjem" szöveggel.

Köszönhető a fene nagy feminizmusnak.

A nők addig harcoltak a jogaikért, ameddig meg nem kapták a saját kötelességük mellé a férfi kötelességeket is.

Egészséges felállásban így működik:

A férfi kihozza a szülőházból a nőt. Innentől ő gondoskodik róla. Anyagilag és fizikailag is.

A nő feladatai: az otthon csinosítása, melegségének megteremtése, az utód gondozása (igen, ebbe beletartkozik a szülés meg a szoptatás, ez van, de egészséges esetben a férfi más javakkal kompenzál)

A férfi feladatai: megteremteni az anyagi biztonságot, védi a családját minden szempontból.

Egyik sem nehezebb a másiknál. Lehet anyuka éjszaka 3x kel a gyerekhez, de pl. sok férfi, hogy megteremtsen mindent, ami kell, 12 órát dolgozik, sokan kemény fizikai munkát.

DE EZ A DOLOG MEGBORULT, mert a nők többet akartak, mint amennyire kalibrálva vannak, mint amennyi be tudnak vállalni.

Így aztán a nők a fent említettek mellett nagyrészt dolgoznak, ami napi szinten legalább 8 óra és mellé rakódik a többi kötelezettség is. A férfinak meg kényelmesebb lett, mert már felezhet a nővel, viszont az ő kötelezettségei nem nőttek, mert a férfiak (nagyon okosan) nem harcolták ki magunak azt, ami női feladat.

Szóval így jártak a nők. Szagolják, amit szakítottak.

Nalunk nem igy mukodik kerdezo.

Amikor ferjem epp nem nappalos,akkor O viszi a gyereket oviba,es O is megy erte.olyankor mire hazaerek kitakarit es hoz ebedet(fozni spec nemtud)

Ablakot mindig O takarit mert egyreszt En felek a 8. On pucolni,masreszt En lazabban veszem,O pedig precizebb.

Ez egyebkent majdenem minden teruleten igaz a takaritasban.

Nem vagyok rendmanias,mig ferjem igen.szerintem O tobbet is takarit mint En.

En viszont rendszeresen fozok,sutok.

Mosni,teregetni,leszedni,hajtogatni mindig az szokott aki epp itthon van,akinek elobb eszebe jut vagy epp jobban szurja a szemet.

18 ez egy ilyen népszerű elmélet, csak nagyon sok ponton hibás. Nagyon szűk réteg esetén működött ez bármikor is így. Szegényebb családoknál már régen is kint kapalt a no a földön, rendezte az állatokat is és a férfi egyedül nem tudta volna eltartani a gazdaságot ami a családot tartotta el. Más kérdés ha az első gyerek már elég nagy volt ralocsoltek egy csomó melot.

De ez a cukormazas sztori, amit elodtal, kb gazdageknal volt így max.