23 évesen szülni?
Nagy családot szeretnék.
21 évesen befejeztem az egyetemet és 2 évig dolgoztam a szakmámban (a pénz nagy részét félretéve)
A férjemmel úgy döntöttünk tavasszal, hogy akkor jön a baba, mikor szeretne, és hamar be is csekkolt.
Egyesek szerint korai, "elkapkodtuk", nekünk még utaznunk kéne és világot látni, stb. (szerintem amúgy ezt babóval is lehet)
Albérletben lakunk egyébként.
Arról mi a véleményetek, ha valaki "évenként", vagyis kis korkülönbséggel szeretne több gyereket szülni?
Én 30 éves koromig szeretném megszülni az utolsó gyerkőcömet, 5-öt szeretnénk.
Tehát 7 év alatt...
Szerintetek ezt testileg lehet bírni?
(szellemileg, lelkileg úgy hiszem bírni fogom, nagy családom van, kisebb testvéreim nagy korkülönbséggel akikre baba koruk óta és jelenleg is vigyázok, szeretem a gyerekeket, "arra születtem hogy anya legyek")
Nekem az èvenkènti szülèsről a nyulak jutnak eszembe.
5 gyerek mellett hogyan lehet dolgozni? Melyik munkáltató nézi el, hogy valakivel mindig táppènzen kell lenni? Egy főre ennyi ember megèlhetèsèt ráhárítani felelőtlensèg.
Láttam sikeres, boldog 4-5 gyerekes családot, szóval biztos nem megoldhatatlan :) Ugyanakkor a kérdéseidet kicsit naívnak érzem, de kívánom, hogy minden terv szerint alakuljon. Azt tudom tanácsolni, amit már valaki írt, hogy ha úgy alakul, ne félj változtatni a terven.
Azért néhány kérdést feltennék:
- anyagilag bírni fogjátok, ha te az elkövetkező 8-10 évben gyeden/gyesen leszel?
- találtok olyan albérletet, ahova 5 gyerekkel mehettek? Vagy albérlet és gyerekek mellett tudtok lakást venni?
- Lesz segítségetek vagy ketten koordináltok 5 gyereket: suli, ovi, edzés, zeneiskola, fejlesztés, orvos, mindezt adott esetben munka mellett?
- Anyagilag bírni fogjátok? Múltkor vettem egy pár szandált a gyereknek (középkategóriás), 12ezer volt. 5 gyereknél egy szezonra 50-60 ezer csak a cipő, van más is.
Végül nagy bátorságra vall kijelenteni, hogy pszichésen biztos bírni fogod. Lehet, és legyen is így. De kipróbáltad már, milyen egy rosszul alvó gyerek miatt évekig éjszakázni? Mi van, ha az egyikről kiderül 3-5 évesen, hogy idegrendszeri éretlensége van / adhd-s stb, és vért izzadsz a nevelésével? Mi van, ha az 5. sérülten születik? Lesz kapacitásod megoldani?
Az, hogy testileg bírod-e megjósolhatatlan, de persze nem lehetetlen ez sem.
De mondom, kívánom a legjobbakat, és láttam sikersztorit is, legalábbis kívülről annak tűnik :)
Ha ti gyereket szeretnétek és adottnak látjátok a feltételeket, akkor ne foglalkozzatok azzal hogy mások szerint mit kellene csinálnotok. Viszont szerintem az öt gyerekbe ne éld bele magad, bármikor kiderülhet, hogy jobb megállni, ne szülj csak azért még egyet, hogy meglegyen az öt amit 23 évesen elképzeltél.
A testvérem hármat szült másfél-két év korkülönbséggel. Volt segítsége, de így is baromi nehéz volt nekik. Már nagyok a gyerekek, most már van ideje aludni eleget. A gyerekeknek szerintem jó hogy korban közel vannak egymáshoz. (Köztünk jóval több a korkülönbség, de igazából ennek sincs hátránya, nagyon szoros a kapcsolatunk)
23 évesen szültem. Most 24 vagyok. Fele ennyire nem egyszerű ez az egész,mint látod. Én pl. majdnem ott maradtam szülésnél meg a gyerek is. Annyi,de annyi baj lehet..
szép a nagy család,de,ha megszületik az első az egész életed megváltozik és vele a gondolkodásod is. Anyagilag óriási kiadás,ha tényleg nem a minimálisat akarod nekik megadni. Ráadásul albérletbe? Ha kiraknak hova fogtok menni 5 gyerekkel? Az 1 gyerekeseket sem nagyon várják szeretettel. A helyedben inkább arra koncentrálnék, hogy minimum legyen egy saját lakásotok,házatok, elegendő szobával,mert 5 gyereknek kell a tér. Nekünk szerencsénk van,mert van egy 3 szobás házunk, és max annyi gyereket tervezünk,hogy mindenkinek legyen saját szobája és,hogyha mondjuk egyikőnknek nem lesz munkája, akkor is el tudjuk őket tartani,ez,pedig max 2,de lehet,hogy 1 marad,mert én úgy gondolom, hogy a már meglévő gyerek(ek) a legfontosabb(ak). Az elgondolás szép,de majd meglátjátok, hogy a valóság mennyire arcon tud csapni. Mi hármat szerettünk volna,1 van max 2 lesz,de még ő sem biztos.
Szerintem ezt érdemes inkább átgondolni. Főleg saját ház nélkül. Egyébként boldog vagyok nem,azért írok ennyire negatívan,hanem,mert már át látom a nehézségeket is. :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!