Vannak itt olyanok, akik megbánták, hogy gyereket vállaltak?

#8-as vagyok. Éjjel kimaradt, hogy azért a problémás gyerekekből van a kevesebb. Sokkal több nyugodt, jól fejlődő kisemberek van, aki mellett tényleg könnyebb. Az én esetem senkitől se vegye el a kedvet, hogy gyermeket vállaljon!

A legnagyobb baj szerint az, hogy ma még mindig tabu panaszkodni, tabu a szülés utáni depresszió, tabu azt mondani, hogy elfáradtam. Sokszor elég lenne csak annyi, hogy az ember valakinek kiöntse a szívét, vegyen egy nagy levegőt esetleg pihenjen 1-2 napig, de még mindig sz*ranyának van titulálva az, aki ezt ki meri mondani.

Olyan eszméletlenül sok ember van már csak a környezetemben is, akiken egyszerűen látszik, hogy rühellik a szülőséget, hogy igen biztos vagyok benne, hogy vannak ilyenek.

Szülőnek lenni egész napos feladat, és felelősség, még akkor is, ha nincs veled a gyereked, hiszen neked kell fejben tartanod a szükségleteit, gondoskodni róluk, és a sajátod elé helyezni őket. Ez pedig teher, pláne hogy az esetek jelentős részében baromira nincs egyenlően megosztva a gyereknevelés terhe a felek között.

De úgy gondolom, hogy aki úgy dönt, hogy nem megy el abortuszra, az sosem fogja bevallani, hogy talán jobb lett volna várni a gyerekkel.

Nem a gyereked bántam meg, mert szeretem, imadom a világon a legjobban. De az időt, a környülményeket es az apukát nem választottam meg gondosan.

Soha nem gondoltam azt hogy bár ne tartottam volna meg, mert tudom hogy nem lettem volna képes se abortuszra se örókbefogadásra, és pl az anyagi körülmények adottak voltak. Viszont ha újra kezdhetnem nem így csináltam volna.

Lehet sokan nem vallják be, de szerintem nem en vagyok az egyetlen aki így van ezzel...

A legjobb barátnőm anyja, folyamatosan hangoztatja hogy minek kellett szülnie. Lakatott rakott a szekrényekre és zárta a hűtőt hogy ne tudjon enni, beverte az orrát ha segítséget kért mert erre nincs türelme.

Mondjuk mi azt valljuk hogy a gyerektartás miatt szült. Mert ott hagyta az apukát és hozza a gyereket is.

Én b.aszottul megbántam! Ha tehetném, visszaforgatnám az idő kerekét. Se éjjelem, se nappalom. Amikor terhes lettem, elterveztem szépen az életem, ami szülés után romokban hevert. Semmi nem jött össze. 10 éves a fiam, 10 éve nem tudtam jól kipihenni magam úgy, hogy ne idegeskedtem volna. A nyaralás se igazi nyaralás, mert ott is a gyerekre vigyázok, csak éppen a Balaton mellett.

Mindenki teszi-veszi a jót, hogy az anyaság ilyen jó, meg olyan jó, aztán sehol semmi.

Anyám világ életében azt hangoztatta ha tehetné nem szülne, pláne 2 nem. Ezzel mindig azt éreztetve, hogy én egy hiba vagyok, holott én voltam a tervezett gyerek nővérem a becsúszott. Sose fogja megérteni ezzel mekkora kárt tett bennem,a kapcsolatunkba. Évekig rettegtem gyereket vállalni mert folyton azt hallottam a fejemben amit ő mondott : ne szülj, nem kell gyerek.. Stb

Azóta született 2 lányom és nagyon szeretnék még egyet.