Szeretetmegvonással büntetni?

A segítségeteket szeretném kérni, már nagyon el vagyok keseredve.

Van egy 9 éves lányunk, aki az utóbbi 1-1,5 évben teljesen kezelhetetlen lett. Iskolában nincs rá panasz, dicsérik, de itthon egy katasztrófa... Ami most, hogy 0-24 velünk van, csak még jobban kiütközik. Egy kis zsarnok hisztigép, nem tudok rá mást mondani. Akaratos, durva. Ha valami olyat kérünk/mondunk, ami neki nem tetszik, akkor egy ideig úgy csinál, mintha "siket lenne", a 6.-7. kérés után odajön hozzánk és belénk rúg egyet... De olyat, ami még a férjemnek is fáj. Vagy ami még nagy heppje volt, hogy megharapott folyamatosan. Teljesen váratlanul, az egyik percben még bújik, puszit ad, megölel, utána harap, ahol ér, vagy csíp, szorít.

Már magyaráztuk neki szépen, hogy nem szabad, fáj nekünk (komolyan, 2-3 évesen értelmesebb volt, úgy érzem). Mondtuk csúnyán is, hangosan. De ha kiabálunk vele, csak pimaszul nevet rajtunk és provokál, vagy úgy csinál, mint aki nem hallja. Ezért egy ideje azt csinálom, hogy fogom és beteszem a szobájába, tv, monitor, táblagép, telefon elvéve és gondolkozzon. Úgy érzem, ez az egyetlen, amivel hatást tudok elérni, mert ezekért tombol... Utána lenyugszik és bocsánatot kér, de ez is maximum 2 napig tart. Mégis ezzel érem el a legtöbbet, ezzel tudom kizökkenteni kicsit. Anyám szerint viszont így az jön le a gyereknek, hogyha rosszat csinál, akkor mi nem szeretjük és magára van hagyva. Meg hogy nem ez a megoldás. De amikor kérdezem, hogy szerinte mi, akkor a vállát vonogatja csak... Annyira el vagyok keseredve, rá sem ismerek a saját gyerekemre.

Mindig elmondjuk neki, hogy szeretjük nagyon, de így nem viselkedhet. Így én ezt nem úgy érzem, hogy "szeretetmegvonás" lenne, mert nem arról van szó, hogy ne szeretnénk... De amikor belém rúg, vagy hasba vág, nem bírom megölelgetni, hogy majd az biztosan segít... Annyira el vagyok keseredve, szerintetek mi lenne a célra vezető? Ez sem megoldás, hogy heti kétszer kipakolom nála a fél szobát, meg egy szó nélkül cipelem be.