Ha megőrjít az itthonlét, akkor még nem állok készen arra, hogy anya legyek?
Van egy félév "üresjárat" az életemben, mert passziváltattam az egyetemen.
A többi barátnőm vagy tanul, vagy dolgozik. A párom elmegy 9 körül, néha együtt ebédelünk, de általában 4-5(-6) között jön haza csak. Mióta nincsenek óráim, elég egyhangúan telnek a napjaim. Reggel amíg kettesben vagyunk, minden tök jó, nézünk valamit készülődés közben, még összebújunk, megreggelizünk. Utána délelőtt ha aznapra nincs külső programom, akkor kitakarítok, esetleg sütök valamit, gardróbot válogatok, ezzel elmegy a délelőtt nagyrésze. Ha megyek valahová, akkor készülődök, az másfél-2 óra (ha én mosom meg a hajam). Délután ha itthon vagyok, akkor általában unatkozom, ami azt jelenti, hogy sorozatot/filmet nézek, vagy olvasok, esetleg tornázok, rendelgetek, vagy recepteket keresek. Utána hazajön a párom és akkor megint jó minden. Ez 2 hete van, az elején még örültem is, hogy lesz egy kis szabadidőm, meg milyen jó lesz, de már most szomjazok a társaságért, és annak is örülök, ha a 75 éves szomszédnéni csenget át valamiért, vagy heti egyszer jön egy hölgy takarítani és beszélgetünk közben. Lehet az idő miatt is vagyok ilyen, mert azért nyáron a barátaim többsége jobban rá(m)ér, de még addig is van 3 hónap, én addig megőrülök itthon... Tényleg ez, hogy nincs kihez szóljak, nem nagyon történik semmi a mindennapokban és az a legnagyobb történés, hogy leakciózták a kabátot, amit kinéztem, vagy hogy szín szerint rendeztem a párom szekrényében az ingeket.
Viszont mi eredetileg szerettünk volt 2022-re már kisbabát, és ez megijesztett. Vele is én lennék itthon, és nem tudom, hogyha most, pár hét után már így vagyok, akkor mi lenne velem, ha 2-3 évig kéne ezt csináljam. Főleg, hogy ahhoz még társulna egy kialvatlan, fáradt állapot is... Ez nagyon elbizonytalanított, mert eddig is tudtam, hogy a baba lemondásokkal jár, de most, hogy benne vagyok egy olyan szituációban, amiben akkor is lennék, nagyon rossz. Vagy Ti hogyan élitek meg anyaként a mindennapokat? Mert most ha nagyon elegem van, max fogom a cuccom és lemegyek a nagyszüleimhez vidékre kicsit, vagy szétnézek a közeli plázában, de egy kisbabával nem mozog ennyire könnyen az ember (szerintem).
Nincs kedvem regényt olvasni, de engem is megőrjít az itthonlét, mégis van 2 gyerekem, a kisebb pár hónapos, a nagy ovis. Nem ezen múlik az anyaság.
Csak itthon lesz attól valaki automatikusan szar anya, ha nem ül otthon sok évig a gyerekkel.
1,5 óra készülődés??? Hát, max.ha bálba megyek. De azért, mert kiteszem a lábam otthonról nem kell 1,5 óra. Gyerekkel meg nem fogsz unatkozni, mert ilyenekre nem igazán lesz idő, hogy szín szerint rendezd a szekrényed.
Csak úgy mellékesen a gyerek nem unaloműzésre van ám kitalálta! Azért őrülsz most meg, mert nincs értelmes hobbid, nincs cél az életedben! Erre nem gyereket kell szülni, hanem jobban megismerni magad, hogy mi is érdekel igazán.
Így van, nem való, ez nyavalygás, még nem vagy felnőtt.
Egy kisbabával tök könnyen lehet mozogni, felöltözteted és kimentek, ez a titok.
Plusz nagyon sokan vannak, akik értelmesen elfoglalják magukat. Bár biztos van valami nagyon jó magyarázatod, de ha egyáltalán nincs mit csinálnod, akkor tényleg nem értem, minek kellett passziváltatni az egyetemen.
Ha pedig otthon vagy, miért jön takarítónő?
Miért nem dolgozol?
Miből rendelgetsz?
Ááá, ne bazz, van takarítónő, miközben halálra unod magad??
Hát ez beszabehu!
Dolgozni nem akarnál véletlenül abban a félévben, míg otthon vered magad? Ha már passziváltatni kellett, különösebben az egyetem se mehet jól, szóval ideje lenne valami értelmes elfoglaltságod találni, hogy ne csak a pénzt vidd!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!