A gyermek születése tudja úgy befolyásolni a kapcsolatot, hogy apa és anya végleg eltávolodik egymástól?

Persze. Ez kérdés?

A legflottabbul működő kapcsolatnak is feladja a leckét egy gyerek érkezése.

Nalunk nem lett gond, és szerinten ebben nagyonis szerepet játszik az, amit te is említesg, hogy mindketten foglalkozunk vele, a férjem nem díszapuka. Baromi aok konfliktust szül az a helyzet, ahol minden az anyára marad csak, pláne, ha apuka még le is szólja, hogy ugyanmar, ő csak otthon ül.

Ezen kívül még az a fontos, hogy mindenről beszélni kell nyíltan. Szülés után pl, amikor annyira nincs kedv a szexhez, meg lehet beszélni, hogy ez hormonális, a szoptatás miatt van, elmúlik. Máris nem abban a tudatban él apuka, hogy na kész, megszületett a gyerek, és ő már nem is kell. Ugyanígy minden másról beszélni kell, és akkor nem lesz elfojtott sértettség, düh stb.

Az erős kapcsolatot is képes megborítani egy gyerek, ha tervezett, akkor is.

De túl lehet rajta jutni, csak akarni kell.

Persze hogy lehetséges.

Igazából senki nem tudja elképzelni előre, hogy milyen helyzeteket teremt egy gyerek érkezése. Alapból az, hogy egymásra alig van idő, főleg az első évben az ember örül, ha az ágyba le tud feküdni nyugodtan stb. Ilyen körülmények között persze hogy könnyű eltávolodni egymástól, még akkor is ha előtte jó volt a kapcsolat.

Ha meg nem is volt jó akkor szinte tuti a bukta.

Igen kedves utolsó, de ehhez tudatosság kell, ami a legtöbb emberből hiányzik.

Tehát a kérdés nem csak az hogy a gyerekkel mennyit foglalkoznak, hanem hogy egymással és a kapcsolatukkal mennyit foglalkoznak a gyerek mellett. Illetve a gyerek lesz-e a család közepe vagy a gyereket próbálják beilleszteni a család normál életébe és így ő is alkalmazkodik.