Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Egyéb kérdések » Hogyan döntsek a kislányom...

Hogyan döntsek a kislányom sorsáról?

Figyelt kérdés

Van 4 gyermekem, ezek közül a 3. az, akinek nem a férjem az apja. Nem is ez a lényeg, hanem az, hogy nem tudom eldönteni éljen vagy haljon e. Elmesélem. Veszélyeztetett terhes voltam, rendszeresen jártam szűrővizsgálatokra, de az első nst-n már szívproblémákat mutattak ki nála. Rettenetesen hamar született, 33. héten jött világra, amiről elsem tudtam képzelni, hogy olyan korán már megszülethet egy baba. Császárral született, születés után, 3 hetet töltöttünk kórházban, mert súlyosan meg is betegedett, sárgaság, stb... Aztán csak engem engedtek haza. A kislányom, Marietta, 1 éve van kórházban, jelenleg infúzión és lélegeztető gépen :'( Mindennap 2-3x bejárok hozzá, hogy tudjam mi van vele. Terhesség alatt nem dohányoztam, nem ittam, nem csináltam semmi olyansmit, és jelenleg sem iszom, dohányzom, mégis beteg lett. Annyira megvisel ez, hogy azt sem tudom mi baja van, fel nem bírom fogni, pszichológushoz járok, mert délelőtt hazajöttem a kórházban, ami jócskán van innen 20-30 km, és közölték hogy rosszabbodik az állapota. Mindennap ez a hír vár. Azt hittem ott halok meg, amikor azt mondták hogy válasszak: Leveszik a lélegeztetőgépről én infúzióról, és akkor temethetjük, vagy legyen úgy még bármeddig. Helyzete már nem javul, nincs sok esély. Az orvosok szerint az az oka a betegségnek, hogy koraszülött, szívproblémával, agyvérzéssel született, nem rendesen fejlődött ki, vérvételből máris kimutatták a tejérzékenységet pár hét után, így anyatejet is alig-alig kapott. Most pedig rajtam áll a döntés: Haljon vagy éljen. Ha meghal, akkor legszívesebben utána mennék, ha nem lenne még rajta kívül 3 egészséges gyermekem,de ha él, akkor (sajnálom hogy ezt kell mondanom) hiába, állapota nem javul, kicsi szíve, nem bírja, szenved, alig fejlődött valamit, csakhogynem az élete első évét kórházban, lélegeztetőn, infúzión töltötte. Ottthon még 1x sem járt, nem engedték haza. Én ezt nem tudom felfogni! Egy ilyen kicsi gyerekkel, ennyi minden, ez nagyon ritka 1 éves gyerekeknél. Azt mondták, akkor döntök amikor akarok. Persze tudják hogy mit fogok választani. De én nem tudok dönteni!!! Nekem már az is elég, ha egy nap 2-3x megfoghatom a kiskezét, beszélhetek hozzá, biztatgatom. De már úgysem gyógyul meg. Fel sem tudom ezt a szörnyű, kínzó állapotot fogni, hogy történhet ilyen, hogy nincs esély... egy 1 éves gyereknél! Egyre jobban fáj, mert dönteni kell, mert nem lehet olyan mint egy normális gyermek, mert augusztus 10.-én lenne 2 éves, mert nem egészséges. Ugyan a jelenlegi férjemnek nem a gyermeke, de ő segít mindenbe, de rámbízza a döntést. Én meg nem tudom hogy hogyan döntsek: Hagyjam szenvedni, vagy lelkileg én is haljak vele együtt? Hogyan döntenél? Jelenleg is lázas, szinte azt sem lehet tudni hogy mi baja van. Lelkileg tiszta roncs vagyok.

:'(


2010. júl. 22. 14:49
1 2 3 4
 31/37 A kérdező kommentje:
Köszönöm szépen, én is remélem, és tudom.
2010. júl. 24. 12:37
 32/37 anonim ***** válasza:
Nagyon sajnálom a történteket, nagy-nagy erőt, és kitartást kívánok Neked! A rossz után mindig JÓ jön!
2010. júl. 24. 16:21
Hasznos számodra ez a válasz?
 33/37 anonim ***** válasza:
Remélem jobban vagy. Sokat gondoltam rátok azóta is.
2013. márc. 3. 09:23
Hasznos számodra ez a válasz?
 34/37 A kérdező kommentje:
Nem vagyok sokkal jobban :( Illetve már eltelik úgy egy hét hogy ne sírjak, de több nem.
2013. márc. 3. 11:35
 35/37 A kérdező kommentje:
Egyébként köszönöm szépen mindenkinek nagyon aranyosak vagytok. Nagyon sokat gondolok Rá hogy milyen lenne most. Már a dackorszaknak is vége lenne, de inkább halgatnám életem végéig a hisztit mint hogy ez az állapot maradjon. Nagyon sajnálom Őt.
2013. márc. 3. 14:10
 36/37 anonim ***** válasza:

Jaj Istenem :(

Ez nagyon szomorú, bekönnyeztem. Nem tudom, hogy mit ártott a világnak a kislányod, és azt sem, hogy más gyereke mi rosszat tehetett, hogy így alakultak/alakulnak a dolgok. Egyszerűen felfoghatatlan.

Amikor kórházba kerültem, volt a mellettem lévő szobában egy kisfiú, olyan 5-6 éves lehetett. Még csak ülni sem tudott. Egész nap csak feküdt a rácsos ágyban, abban a szobában ami már neki lett kialakítva. Nem evett olyan kaját, mint mások, így is naponta többször hányt. De tényleg nagyon sokszor. Mindenhová babakocsival vitték. A szülei mindig éjjel jöttek be hozzá, gondolom dolgoztak és az apukája mindig próbálta megnevettetni, játszott vele, az anyukája pedig esti mesét olvasott neki. Én csak egy kis résen láttam át, mert függöny volt odatéve, de a szívem megszakadt.

Egyik nap az apa bejött egy emberrel (nem magyar volt) aki a bibliát olvasta a gyerek ágya felett. Menten rosszul lettem. Fogalmam sincs, hogy azóta él-e még a kisfiú de gyakran eszembe jut. A tekintete is, volt benne valami ami megfogott és talán sosem felejtem el.

16/L


Őszinte részvétem, és sok erőt kívánok neked!

2013. márc. 17. 17:57
Hasznos számodra ez a válasz?
 37/37 anonim ***** válasza:
4%
Jó sokági hagytad szenvedni. Már bocs, de így is önző voltál, csak magadra gondoltál, hogy neked fáj. Ő meg végig szenvedett, mert hagytad. Nem gondoltál te rá soha, csak akkor, amikor hagytad, hogy levegyék a gépről. Ráadásul a többi gyerekedtől elvettél egy csomó pénzt a sok utazással, milyen jól jönne az az összeg nekik, amikor majd nyelvórákat, tandíjat kell fizetni. Szerintem önző voltál..
2013. aug. 25. 10:30
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3 4

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!