Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Egyéb kérdések » Hogyan döntsek a kislányom...

Hogyan döntsek a kislányom sorsáról?

Figyelt kérdés

Van 4 gyermekem, ezek közül a 3. az, akinek nem a férjem az apja. Nem is ez a lényeg, hanem az, hogy nem tudom eldönteni éljen vagy haljon e. Elmesélem. Veszélyeztetett terhes voltam, rendszeresen jártam szűrővizsgálatokra, de az első nst-n már szívproblémákat mutattak ki nála. Rettenetesen hamar született, 33. héten jött világra, amiről elsem tudtam képzelni, hogy olyan korán már megszülethet egy baba. Császárral született, születés után, 3 hetet töltöttünk kórházban, mert súlyosan meg is betegedett, sárgaság, stb... Aztán csak engem engedtek haza. A kislányom, Marietta, 1 éve van kórházban, jelenleg infúzión és lélegeztető gépen :'( Mindennap 2-3x bejárok hozzá, hogy tudjam mi van vele. Terhesség alatt nem dohányoztam, nem ittam, nem csináltam semmi olyansmit, és jelenleg sem iszom, dohányzom, mégis beteg lett. Annyira megvisel ez, hogy azt sem tudom mi baja van, fel nem bírom fogni, pszichológushoz járok, mert délelőtt hazajöttem a kórházban, ami jócskán van innen 20-30 km, és közölték hogy rosszabbodik az állapota. Mindennap ez a hír vár. Azt hittem ott halok meg, amikor azt mondták hogy válasszak: Leveszik a lélegeztetőgépről én infúzióról, és akkor temethetjük, vagy legyen úgy még bármeddig. Helyzete már nem javul, nincs sok esély. Az orvosok szerint az az oka a betegségnek, hogy koraszülött, szívproblémával, agyvérzéssel született, nem rendesen fejlődött ki, vérvételből máris kimutatták a tejérzékenységet pár hét után, így anyatejet is alig-alig kapott. Most pedig rajtam áll a döntés: Haljon vagy éljen. Ha meghal, akkor legszívesebben utána mennék, ha nem lenne még rajta kívül 3 egészséges gyermekem,de ha él, akkor (sajnálom hogy ezt kell mondanom) hiába, állapota nem javul, kicsi szíve, nem bírja, szenved, alig fejlődött valamit, csakhogynem az élete első évét kórházban, lélegeztetőn, infúzión töltötte. Ottthon még 1x sem járt, nem engedték haza. Én ezt nem tudom felfogni! Egy ilyen kicsi gyerekkel, ennyi minden, ez nagyon ritka 1 éves gyerekeknél. Azt mondták, akkor döntök amikor akarok. Persze tudják hogy mit fogok választani. De én nem tudok dönteni!!! Nekem már az is elég, ha egy nap 2-3x megfoghatom a kiskezét, beszélhetek hozzá, biztatgatom. De már úgysem gyógyul meg. Fel sem tudom ezt a szörnyű, kínzó állapotot fogni, hogy történhet ilyen, hogy nincs esély... egy 1 éves gyereknél! Egyre jobban fáj, mert dönteni kell, mert nem lehet olyan mint egy normális gyermek, mert augusztus 10.-én lenne 2 éves, mert nem egészséges. Ugyan a jelenlegi férjemnek nem a gyermeke, de ő segít mindenbe, de rámbízza a döntést. Én meg nem tudom hogy hogyan döntsek: Hagyjam szenvedni, vagy lelkileg én is haljak vele együtt? Hogyan döntenél? Jelenleg is lázas, szinte azt sem lehet tudni hogy mi baja van. Lelkileg tiszta roncs vagyok.

:'(


2010. júl. 22. 14:49
1 2 3 4
 21/37 anonim ***** válasza:

sok erőt kívánok neked!

borzasztó ami veletek történt!

a szívem majd megszakad!

2010. júl. 22. 21:49
Hasznos számodra ez a válasz?
 22/37 anonim ***** válasza:
Sírok...de,mint 2 gyerekes anyuka azt mondom,hogy engedd el!Sok mindent tanulhattál Tőle,de már nincs itt több feladata.Hagy lehessen Angyalka,ahol nem fáj semmi,és boldog lehet.
2010. júl. 23. 00:30
Hasznos számodra ez a válasz?
 23/37 anonim ***** válasza:

Annyira megdöbbentett a történeted, hogy egyszerűen nem tudom összefoglalni az érzéseimet és a gondolataimat.

Nem azért döbbentett meg, mert nálunk annyira minden rendben van, hogy én ilyenről soha nem hallottam volna. Sajnos nagyon gyakran találkozom hasonlókkal, mert az én gyermekemmel is járunk és járunk millió helyre, hogy rendbe jöjjön...

Kedves Édesanya! Úgy érzem jól döntöttél...bár itt olyan nincs, hogy "jól". Kívánom, hogy erős legyél! Kívánom, hogy adjon a Jóisten neked lelki megnyugvást és békét! Akár hívő vagy, akár nem, remélem nem bántódsz meg a szavaimon.

2010. júl. 23. 00:57
Hasznos számodra ez a válasz?
 24/37 anonim ***** válasza:

Utolsó vagyok:

19:16-os hozzászóló anyuka válaszán gondolkozom azóta is. Egyszerűen beleborzongtam a szavaidba...Nagyon megérintett a megfogalmazásod és a nézeted...Te jó ég, hogy micsoda igazságot beszélsz!

2010. júl. 23. 01:01
Hasznos számodra ez a válasz?
 25/37 A kérdező kommentje:
Köszönöm szépen a válaszokat, a kívánságokat. 19:34-nek: Köszönöm, írok majd. Nem bántódtam meg senkin. Hajnali 5-kor ébredtem, nem bírtam aludni, átsírtam az egész éjjelt, aztán 8 órakor bementem hozzá, szerencsére bármikor beengednek. Elbúcsúztam tőle, érdekes módon nem sírtam akkor, mert tudtam, hogy neki is fájna. Aztán levették a gépről, ültem még a váróban, gondolkodtam, el-elsírtam magam, bár mindenki azt mondja hogy könnyebb lesz, jelenleg mégsem érzem jobban magam. Most is sírok, és ez még sokáig így lesz. Sajnos nem az az a fajta vagyok, aki könnyen túl teszi magát a dolgokon. Szerencsére mindneki megértő itt a környéken, segítenek a temetés szervezésében, bár úgy gondolom ez az én dolgom, de örülök hogy ilyen társaságban élünk. Már majdnem minden kész van, holnap délután 2-kor lesz a temetés. Próbálok erős lenni, tudom, hogy még találkozunk, és tudom hogy most nagyon boldog, megszabadult a szenvedéstől, nekem pedig nem kell nap mint nap 20-30 km-t utazni a kórházba. Mégegyszer köszönöm mindnekinek a segítséget, nagyon jól esett, ez is segít.
2010. júl. 23. 11:00
 26/37 anonim ***** válasza:
Az egyik válaszoló vagyok:édes Istenem,teljes szívemből kívánom,hogy mihamarabb megnyugodj!A legjobbat tetted a Picivel.Bár Neked itt maradt a fájdalom,és a sok MIÉRT,de Ő már a megnyugodott,és "hazatért".Őszinte részvétem!
2010. júl. 23. 15:05
Hasznos számodra ez a válasz?
 27/37 anonim ***** válasza:

Szia! Én a tegnapi 15:54-es vagyok, én írtam, hogy ez senkinek sem jó, te is és az egész családod tönkremegy.

Persze nem egyik napról a másikra lesz könnyebb, főleg amíg nem zajlik le a temetés, addig iszonyú nehéz lesz. De nem volt más megoldás. csak annyit szeretnék Neked írni, hogy ha úgy érzed, hogy jólesne beszélgetni, elmondani az érzéseidet, akkor nyugodtan írj privit, bármikor meghallgatlak, ha ezzel is egy kicsit tudok segíteni! Minden jót Neked! Timi

2010. júl. 23. 15:10
Hasznos számodra ez a válasz?
 28/37 anonim ***** válasza:

A válasz megírásának időpontja: tegnap 15:20


Én sem aludtam egész éjjel rád gondoltam, hogy mit érezhetsz és néztem az én kicsikémet ahogy békésen alszik. Ő egyenlőre jól van, de riogatnak nagyon, hogy mi is ilyen helyzetbe fogunk kerülni. Remélem leszek olyan bátor és lesz annyi erőm, mint neked van! A kicsid most már mindíg veled van!

2010. júl. 23. 15:25
Hasznos számodra ez a válasz?
 29/37 A kérdező kommentje:
Köszönöm, jólesik olvasgatni. Tudom hogy megérkezett, és azt is hogy boldog, otthon érzi magát. Az emberek elképzelik a másik helyzetét, megértik, de kívánom hogy veletek soha ne törénjen ilyen mert elviselhetetlenül tud fájni! Mégegyszer köszönöm, hogy ilyen rendesek, és megértőek vagytok! Sok egészséget Nektek! Remélem soha sem fog veletek hasonló történni.
2010. júl. 23. 16:16
 30/37 anonim ***** válasza:

őszinte részvétem!

sokat gondoltam Rád/Rátok a napokban!

kívánom, hogy mihamarabb gyógyuljon meg a lelked, és hidd el fentről egy gyönyörű egészséges angyalka mosolyog Rád!

2010. júl. 24. 12:34
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3 4

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!