Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Egyéb kérdések » Hogyan döntsek a kislányom...

Hogyan döntsek a kislányom sorsáról?

Figyelt kérdés

Van 4 gyermekem, ezek közül a 3. az, akinek nem a férjem az apja. Nem is ez a lényeg, hanem az, hogy nem tudom eldönteni éljen vagy haljon e. Elmesélem. Veszélyeztetett terhes voltam, rendszeresen jártam szűrővizsgálatokra, de az első nst-n már szívproblémákat mutattak ki nála. Rettenetesen hamar született, 33. héten jött világra, amiről elsem tudtam képzelni, hogy olyan korán már megszülethet egy baba. Császárral született, születés után, 3 hetet töltöttünk kórházban, mert súlyosan meg is betegedett, sárgaság, stb... Aztán csak engem engedtek haza. A kislányom, Marietta, 1 éve van kórházban, jelenleg infúzión és lélegeztető gépen :'( Mindennap 2-3x bejárok hozzá, hogy tudjam mi van vele. Terhesség alatt nem dohányoztam, nem ittam, nem csináltam semmi olyansmit, és jelenleg sem iszom, dohányzom, mégis beteg lett. Annyira megvisel ez, hogy azt sem tudom mi baja van, fel nem bírom fogni, pszichológushoz járok, mert délelőtt hazajöttem a kórházban, ami jócskán van innen 20-30 km, és közölték hogy rosszabbodik az állapota. Mindennap ez a hír vár. Azt hittem ott halok meg, amikor azt mondták hogy válasszak: Leveszik a lélegeztetőgépről én infúzióról, és akkor temethetjük, vagy legyen úgy még bármeddig. Helyzete már nem javul, nincs sok esély. Az orvosok szerint az az oka a betegségnek, hogy koraszülött, szívproblémával, agyvérzéssel született, nem rendesen fejlődött ki, vérvételből máris kimutatták a tejérzékenységet pár hét után, így anyatejet is alig-alig kapott. Most pedig rajtam áll a döntés: Haljon vagy éljen. Ha meghal, akkor legszívesebben utána mennék, ha nem lenne még rajta kívül 3 egészséges gyermekem,de ha él, akkor (sajnálom hogy ezt kell mondanom) hiába, állapota nem javul, kicsi szíve, nem bírja, szenved, alig fejlődött valamit, csakhogynem az élete első évét kórházban, lélegeztetőn, infúzión töltötte. Ottthon még 1x sem járt, nem engedték haza. Én ezt nem tudom felfogni! Egy ilyen kicsi gyerekkel, ennyi minden, ez nagyon ritka 1 éves gyerekeknél. Azt mondták, akkor döntök amikor akarok. Persze tudják hogy mit fogok választani. De én nem tudok dönteni!!! Nekem már az is elég, ha egy nap 2-3x megfoghatom a kiskezét, beszélhetek hozzá, biztatgatom. De már úgysem gyógyul meg. Fel sem tudom ezt a szörnyű, kínzó állapotot fogni, hogy történhet ilyen, hogy nincs esély... egy 1 éves gyereknél! Egyre jobban fáj, mert dönteni kell, mert nem lehet olyan mint egy normális gyermek, mert augusztus 10.-én lenne 2 éves, mert nem egészséges. Ugyan a jelenlegi férjemnek nem a gyermeke, de ő segít mindenbe, de rámbízza a döntést. Én meg nem tudom hogy hogyan döntsek: Hagyjam szenvedni, vagy lelkileg én is haljak vele együtt? Hogyan döntenél? Jelenleg is lázas, szinte azt sem lehet tudni hogy mi baja van. Lelkileg tiszta roncs vagyok.

:'(


2010. júl. 22. 14:49
1 2 3 4
 1/37 anonim ***** válasza:
81%
Elengedném...bármennyire is fáj, de önzőség őt itt tartani, neki ez már csak szenvedés.Sajnálom,hogy nem adatott meg neki a gyönyörű élet:(
2010. júl. 22. 14:54
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/37 anonim ***** válasza:
91%

Nagyon kemény kérdést tettél fel nekünk, és nem sok mindent segíthetünk azon kívül, hogy elmondjuk a véleményünket, mert neked kell döntened.

Igazából még én sem tudom, hogy döntenék? Mindent kipróbáltál? minden lehetséges gyógyszert, alternatív gyógymódot, imát, mindent ami csak lehetséges, akár hiszel bennük, akár nem?

Amíg nem próbáltam ki mindent,eszembe sem jutna lemondani a kislányomról, csak ennyi mondhatok. Utána...hát utána igent mondanék. Mert inkább én szenvedjek, mint ő.

2010. júl. 22. 14:55
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/37 anonim ***** válasza:
76%

Szia!


Istenem, még a könnyem is kicsordult, pedig nem vagyok ilyen könnyen sírós....:((

Borzasztó ezt olvasni, mint anyának, mint nőnek....

Hagyd-e szenvedni, vagy vegyék le a gépről és akkor vádold magadat hetekig, hónapokig, évekig, hogy "de mi lett volna, ha...."

Meg a másik, hogy ő a pici gyermeked, fogod a kezét, simogatod, látod....

Nehéz szavakat írni...:(((

Talán ilyenkor az a legjobb, ha a természetre bízod...Ha el kell mennie, akkor Isten remélhetőleg megrövidíti a szenvedéseit és visszafogadja a kis angyalkái közé...

Borzasztó, itt ülök és jönnek a könnyeim....:(

2010. júl. 22. 14:58
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/37 anonim ***** válasza:
78%

Szia!


Bele se merek gondolni a helyzetedbe, nem is tudom, hogy lehet végigcsinálni (soha nem is akarom megtudni).


Ilyen esetekben, amikor már tényleg nincs esély, én az eutanázia híve vagyok, de nem tudom el tudnám-e engedni a gyermekemet. Sajnos nem tudok segíteni, neked kell eldöntened. Viszont, ha tényleg nincs esély a felépülésre, akkor nem sok értelme van, hogy gépen legyen esetleg évekig, és rámész te is.


De tényleg nem tudom mit csinálnék, mert még azt sem mondhatom, hgoy ott a többi gyereked, mert ezt az egyet úgyse fogja pótolni egyik se.


Már írás közben engem is a sírás folytogat...

Nem tudom, lehet, meg kellene próbálnod elengedni, bármilyen szörnyű is.


Sok erőt kívánok Neked!

2010. júl. 22. 14:58
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/37 anonim ***** válasza:
78%
Nagyon sajnálak, elsem tudom képzelni mit érezhetsz át mindennap! De jobb lenne ha elengednéd az angyalok közé. ő már csak szenved.. Atya világ hát ez nagyon rossz érzés.. Sok erőt kívánok..
2010. júl. 22. 14:58
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/37 anonim ***** válasza:
84%
A gyermekemnek olyan betegsége van, hogy ezt a kérdést valószínüleg nekem is fel fogják tenni:-( nem írok neked hosszú negédes mondatokat, mert semmi értelme nem lenne az egésznek, nem tudok olyat mondani amit már ne hallottál volna milliószor és már tele vele a padlás! Engedd el, az orvosok nem mondanak ilyeneket ok nélkül! Sajnálom, ha durva a válaszom:-(
2010. júl. 22. 15:01
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/37 anonim ***** válasza:
Nagyon sajnálom;( Borzasztó érzés lehet, de én úgy döntenék, hogy Istenre (vagy ha nem vagy hívő) a természetre bíznám, a Sorsra... mert később lehet, hogy nagyon kiborulnál, abba őrülnél bele, hogy Te vetted el az életét...
2010. júl. 22. 15:01
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/37 A kérdező kommentje:
Köszönöm a megértő válaszokat, én is sírok, napról napra jobban, nincsen perc, hogy nem gondolnék rá, vagy el ne sírnám magam. Az orvosok már mindent megtettek, de tényleg csak magamat hibáztatnám. Olyan rossz oda nap mint nap bemenni, de olyan picike, és annyira hiányzik, és úgy szeretem. Most Nekem a legrosszabb, az is teher még, hogy nem tudok erős lenni, de annyira próbálok mert ott vannak a többi gyerekek. Én nem tudom mit csináljak, nem tudom hogy milyen lenne, könnyebb hogy nem szenved, és nem kell aggódni mi van vele, vagy nehezebb, mert nem láthatom többé. Imátkozom minden este, reggel, de semmi sem segít, már a pszichológus nem. :'( Annyira elviselhetetlen már.
2010. júl. 22. 15:04
 9/37 anonim ***** válasza:
62%
Utolsó vagyok: a pici apjának mi a véleménye? Ő is látogatja a babát?
2010. júl. 22. 15:18
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/37 anonim ***** válasza:
23%
Akárhogy is, de az a kislány élni akar, ő még nem adta fel, nem hihetem el, hogy csak a gépek, az orvosságok tartják itt...
2010. júl. 22. 15:19
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3 4

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!