fejléc
Gyakori kérdések Belépés Új kérdés Véletlen kérdés
Keresés
Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Egyéb kérdések » Tényleg nehéz helyzetben...

Tényleg nehéz helyzetben vagyok vagy csak én reagálom túl?

Figyelt kérdés

Februárban kezdtünk el építkezni, hosszú évek után ez idő alatt estem teherbe. Az építkezés alatt a szüleimnél laktunk egy szobában, ahol nagyon megromlott a korábbi jó viszony. Mondhatjuk, hogy tönkretették a terhességem két harmadát, folyamatosan kritizáltak, férjemet piszkálták.


Nyáron egy félkész házba voltunk kénytelenek visszaköltözni, mert elüldöztek. A félkész alatt azt értsétek, hogy csak a kádból folyt víz (sokszor csak hideg), és volt két heverőnk. Se mikró, se konyha, a kezdeti hideg elején fűtés se. Egyszer sem főztek volna nekünk (rendelt kaján kellett élnem IR-rel), semmiféle lelki támogatásra sem számíthattunk. Apukám néha átjött néhány dolgot megbütykölni 1-2 órára és ennyi, de azoknak a dolgoknak is a nagy részét félben hagyta.


Most 36 hetes vagyok és semmiféle segítségünk nincs. Azóta már elég élhető a ház, de mivel nemrég festettek jó ideje csak takarítok egész nap. Az erőm egyre kevesebb, úgy érzem már nincs sok hátra. A babaszoba sincs kész (késnek a bútorok) és egyre idegesebb vagyok.


Értető, hogy mérges vagyok a szüleimre? Elvárható lenne több segítség? (akár lelki is). Ha arra gondolok, hogy majd jönnek a picit meglátogatni, már előre felfordul a gyomrom.



#nehézség #helyzet
2019. dec. 16. 16:04
❮ 1 2 3 ❯
 11/26 A kérdező kommentje:

Akik azt írták, hogy "ha már megtartottuk a gyereket" és "nem a semmire szülünk" azok olvasták, hogy azt írtam, hogy sok év próbálkozás után jött össze a baba? Vajon milyen anyagi helyzetben lehet ma az, aki Budapesten építkezik? Egy hogy jön össze a semmire szüléssel? Írtam olyat, hogy szükségem lenne pénzbeli támogatásra?


Komolyan nem értem miért baj, hogy "elvárnám" tőlük, hogy néha hívjanak meg várandósan ebédelni, biztassanak, vagy anyukám segítsen kitakarítani a konyhát. Egyébként azért költöztünk a szüleimhez, mert jó volt a viszony, viszont lakva ismerszik meg az ember és valószínűleg komoly pszichés gondjuk lehet.


Istenem, milyen emberek vannak, milyen mentalitással! :(

2019. dec. 16. 17:07
 12/26 anonim ***** válasza:
65%
Kellemetlen ez, mi is a felújítással szüttyögünk, én is 36 hetes terhes vagyok, nem tudom, kész leszünk-e, mire jön a baba. Tanácsom nincs, együttérzek. Próbálj meg lehiggadni mások hibáztatása helyett, most már ez van, valahogy úgyis lesz.
2019. dec. 16. 17:43
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/26 anonim ***** válasza:
60%
Én értem, hogy mérges vagy. De szerintem nem jogosan. Az én anyámék még a nászajandékot is visszakérték. Akkor se főztek rám, mikor gyerek voltam, magamnak kentem a vajaskegyeret 18 évig. Te meg itt nyafogsz, hogy anyukád nem vitt kaját.
2019. dec. 16. 18:01
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/26 anonim ***** válasza:
19%
De, pontosan tudom, hogy mi megy, építési vállalkozó családban vagyok és a baráti társaság nagy része szintén az. Burkoló, kőműves, ács, stb. Úgyhogy pontosan ezért tudom jobban, hogy 10 hónap az szerencsétlenkedés.
2019. dec. 16. 18:09
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/26 anonim ***** válasza:
80%

Én nem értem, miért lett ilyen az emberek nagy része...

Lehet, hogy én már öreg vagyok, de nem az a normális, hogy az ember a saját gyerekét, a saját vérét, családját támogatja, ahogy tudja?

Vagy 5-6 éves koromig mi is a nagyszüleimnél laktunk. Addigra épült fel a házunk. Az én gyerekeim addig lakhatnának nálunk, amíg akarnak.

Mikor elköltöztem otthonról, szinte minden alkalommal, mikor hazalátogattam, a szüleim azt kérdezték, nem akarok-e mégis visszaköltözni (kollégista voltam évekig), vagy legalább hosszabb időre hazamenni.

Miután szültem, hetekig nem főztem semmit, mert a család mindig hozott át valamit. Anyósom majdnem egy hónapig zokszó nélkül 2 naponta mandulás madártejet csinált nekem :)

Szerintem ez lenne a normális. Kérdező, szerintem nagyon szomorú, hogy ez történt közted és a családod között. Nem lehetne valahogy megbékülni velük? Ha nem is segítenek neked, legalább az ne nyomja a szívedet, hogy haragban vagytok...

2019. dec. 16. 18:18
Hasznos számodra ez a válasz?
 16/26 anonim ***** válasza:
28%
Ne haragudj,de nem tudlak megérteni. Mi is építkeztünk és akkor jött a baba. Éppen, hogy álltak a falak. 40 hetesen a földön csúszva raktam a parkettát, hogy készen legyünk mire jön a baba legalább az egyik szobával. Én festettem a konyhát,párom a szobát,mellette főztem és takarítottam is. Nem nyávogtam, hanem csináltam.Párom össze dobott egy ideiglenes konyhaszekrényt meg pár bútort amíg nem voltak bútorok. Víz, gáz,villany,fűtés volt. Soha nem vártam el el a szüleimtől, hogy segítsenek. Egyrészt nem az ő házuk, másrészt felnőtt vagyok és ha magamról nem tudok normálisan gondoskodni és megoldani a problémáimat, akkor,hogyan látom majd el a gyerekemet? Egyébként,ha lett volna egy akármilyen tűzhely a házban te is nyugodtan tudtál volna főzni és, akkor nem kellett volna rendelni. Császár után 1 héttel, már dolgoztunk tovább a házon,csak amellett még a picivel is foglalkoztam. Szerintem inkább nyugodj meg,mert ennél nagyobb problémáid is lesznek,ha megszületik a baba.
2019. dec. 16. 18:48
Hasznos számodra ez a válasz?
 17/26 anonim ***** válasza:
76%

Én meg teljesen megértelek. Attól vagytok család, hogy a bajban az egyik ember nem hagyja ott a másikat.

40 hetesen meg egy hete szülve padlót rakni nem veszélytelen, amit az Előző írt, nyilván borzalmas kényszerhelyzet, ami rányomja a bélyegét az egész szülés körüli időszakra. Vedszélyeztetett terhesen vafy egy többemberes babával kvázi lehetetlen lett volna.

2019. dec. 16. 19:27
Hasznos számodra ez a válasz?
 18/26 anonim ***** válasza:
24%
Most őszintén, kinek szülsz? Magatoknak vagy anyádéknak? Nektek a kötelességetek megoldani mindent, ha segítséget kaptok legyetek hálásak de elvárni nem lehet semmit. Az meg röhejes hogy még te vagy megsértve, mikor gondolom hónapokig ingyen laktatok náluk.
2019. dec. 16. 19:58
Hasznos számodra ez a válasz?
 19/26 anonim ***** válasza:
58%
Nem tudom milyen csaladban elnek itt egyesek. Kerdezo. Nehez helyzetben vagy igen. Nekunk ugyanez volt. Jott a baba, eladtuk a lakast, beszalltunk egy epulo hazba. Az epitkezes 6 honapot csuszott. A szuleimnel laktunk. Akik elotte, abban az idoszakban, es azota is mindig mindenben mellettunk allnak. Anyagilag, erzelmileg, fizikailag. Mindig, kerdes nelkuk. Mert ezt jelenti a csalad. En is igy fogok a gyerekeim mellett allni egesz eletukben. Es megertem, h kivagy. Mi szules elott 1 honappal koltoztunk. Igy is alig keszultunk el, pedig volt segitseg.
2019. dec. 16. 22:37
Hasznos számodra ez a válasz?
 20/26 anonim ***** válasza:
30%

#15-össel értek egyet, számomra is furcsa elsőre ez a család. Nálunk apukám most azért van "megsértődve", mert pár napja magunkra főzök, és nem viszek kaját tőlük. Azon is megsértődnek, hogy nem ők vehetik a vitaminjaimat esetleg. Anyósom sajátos természet, de ebből a szempontból ugyanilyen, bár sajnos messze él.


Ugyanakkor nem látjuk a másik oldalt, az együttlakás láthatóan tönkretett egy jó viszonyt, és csak az egyik oldalt halljuk... simán lehet, hogy ti is bőven tettetek az újdonsült a viszonyért. Azért sok ilyen összebútorozás van a környezetemben, ahol nemcsak a "gonosz" szülők/nagyszülők vannak, hanem élősködő, tohonya és pökhendi "kedves gyerekek"...

2019. dec. 17. 06:02
Hasznos számodra ez a válasz?
❮ 1 2 3 ❯

Kapcsolódó kérdések:

Gyerekvállalás, nevelés főkategória kérdései »
Gyerekvállalás, nevelés - Egyéb kérdések kategória kérdései »



Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!