Mit lehetne tenni ilyen helyzetben egy 1 éves kisgyerekkel?

Én csak azt nem értem, hogy ha viszed a picidet bölcsibe, akkor te miért nem tudsz tanulni? Ha felvesznek államira, akkor mi a gond? Én is egyedülálló vagyok, és nappalin tanulok. GYES-en vagyok most még, plusz igaz, a diákhitelt fel kellett vennem, de ez van, meg jár a szoctám az egyetemtől. Nem azt mondom, hogy tele vagyunk pénzzel, de azért megélünk.

Amúgy most miből éltek?

Ha a szüleid azt meg tudnák tenni, hogy nevelik helyetted a gyerekedet, akkor talán jobb lenne, ha úgy segítenének, hogy anyagilag támogatnak egy kicsit, hogy tudj tanulni, és együtt maradhatnátok a kislányoddal.

Én sem lettem idegbeteg, max a vizsgaidőszakban voltam olyan, mint egy őrült, de csak mert túl sok energiaitalt toltam be :D

Rengetegen tanulnak gyerek mellett, olyanok is, akik egyedülálló szülők. Nem olyan nehéz ez, mint amilyennek az ember elképzeli. Mondjuk nem akarlak rábeszélni, csak szerintem még mindig jobb, ha egy kicsit jobban igénybeveszed a tűrőképességed, és tanulsz úgy, hogy közben gyereket is nevelsz, mint hogy más nevelje helyetted, mert akkor aztán nem tudom, mennyire fog hozzád kötődni. Ezek az évek eléggé meghatározóak.

Különben, csak hogy lásd, mennyire nem lehetetlen, amit írok, nekem ilyen volt a legelső félévem az egyetemen:

hétfő: 10-től fél 4-ig (én háromkor eljöttem, hogy odaérjek a bölcsibe)

kedd: fél 11-től fél 4-ig

szerda: fél 2-től fél 6-ig (ez ütközött ugyan a bölcsivel, ezért addig vigyázott rá apukám, tudom, neked nem laknak ott a szüleid ahol te, de ha nekem nem értek volna rá a szüleim, akkor a keresztanyuja vigyázott volna rá)

csütörtök: semmi

péntek: semmi

Oké, a második félévben sokkal több órám volt, de még ott is volt legalább heti három olyan nap, hogy még a bölcsi időbe be tudtam suvasztani 1-2 óra tanulást, ha kellett. De szükségtelen volt minden nap tanulni, maximum beadandókat kellett írni. Tanulni vizsgaidőszakban tanultam úgy rendesen. Persze nem azt mondom, hogy csak akkor kell, de akkor tanultam úgy igazán. Minden vizsgára volt legalább 3-4 napom felkészülni, és ugye ilyenkor nincsenek már órák, bölcsi viszont van.

A másik, hogy sok olyan óra van, amire nem muszáj bejárni, és ha arról volt szó, hogy megcsúsztam egy kicsit egy beadandóval vagy bármi ilyesmi, akkor inkább otthon maradtam megírni, ha este nem jutott rá időm, jegyzetet meg kértem valakitől arról az óráról és kész. De még a katalógusos órákon is volt olyan, hogy hiányoztam, mert pl. beteg volt a csemete, ilyenkor írtam a tanárnak egy mailt, hogy miért nem vagyok bent, és ugyan úgy mehettem vizsgázni, mert ilyenkor el szokták nézni azt a pár óra hiányzást.

Remélem a legjobb döntést sikerül meghozni. Én csak két dologra szerettem volna rávilágítani ezzel. Az egyik az, hogy tanulni kisgyerek mellett sem sokkal megerőltetőbb, mint gyerek nélkül, csak egy kicsit több odafigyelést igényel (a vizsgaidőszakot meg mindenki utálja, akár van gyereke, akár nem), és szerintem nekem így, hogy nappalira járok, még több időm is van, mintha dolgoznék (igaz, pénzem meg kevesebb).

A másik, hogy gondolom, hogy nem örökre vinnéd ki a szüleidhez a kislányodat, de pont ez az első 2-3 év olyannyira meghatározó egy gyerek életében... Ilyenkor ha hosszabb időre kivonod magad az életéből, az nagyon balszerencsésen is el tud sülni. A kislányodra nézve is, és rád nézve is szerintem ez nem lenne jó megoldás. Neki eleinte piszokul hiányoznál, hiszen eddig te nevelted, aztán később meg egyre kevésbé kötődne hozzád, hiszen nem veled lenne nap mint nap. És rád nézve sem lenne ez túl jó, ha belegondolsz, hogy milyen érzés lenne minden nap, hogy hiányzik, de nem láthatod akkor, amikor csak szeretnéd. Én nem vagyok egy ilyen gyerekére ránőtt anya, két és fél éves fiam van, anyukám tavaly nyáron is elvitte egy hétre nyaralni (vagyis 5 napra), idén is mennek egy egész hétre, ezzel nincs is probléma, sőt, örülök neki, de két hétnél többet már igen nehezen viselnék én is, ő is.

Persze nem dönthetek helyetted, ezt a döntést neked kell meghoznod. Az sem rossz, amit a többiek írtak, hogy menjetek ki együtt, és dolgozz kint, bár ha nem tudsz hollandul, akkor ez így annyira nem egyszerű. De nem is lehetetlen, van olyan barátnőm, aki Hollandiában dolgozik, pedig nem beszéli a nyelvet (takarít egy szállodában).

Ha esetleg úgy döntesz, hogy egyetemre mész, és a kislányod is itt marad, akkor ha Pécsre fogsz járni, én szívesen segítek is neked, akár ilyen bölcsiből elhozásban, vagy bármi hasonlóban.

Nehéz ügy.

ha nappal dolgoznál, bölcsibe menne a kicsi, este suliba járnál, aki meg ott a gubanc, hogy este ki vigyáz a kicsire? Ha babysitter, akkor egy rakás pénz oda.

Ha meg nem mész dolgozni, miből fogtok megélni?

Nehéz ügy De az 1. válaszolóval értek egyet, én is kimennék Hollandiába és megpróbálnék ott boldogulni. Legalább ott vannak nagyszülők, akik tudnának segíteni.

arra is gondolja, hogyha kiviszed a kicsidet a szüleidhez, akkor hozzájuk fog kötődni, hozzájuk fog ragaszkodni, mert a traumában, hogy nem lát téged ők fogják neki a menekvést okozni. Utána már nem szabad elvenned tőlük őt, mert azzal még jobban megbántod. Ő még pici, nem érti meg, miért hagyta ott az anyja, csak azt tudja, hogy nincs ott. :(

Nekem is több olyan csop. társam volt nappalin, akinek volt gyereke, az egyik barátnőm pedig az orvosit!! végezte el kicsi baba mellett. Az egyetem csak elsőre tűnik rémisztőnek, sokkal könnyebb időbeosztás terén, mintha mondjuk gimibe járnál. Lesznek szabad napjaid, vizsgákra van felkészülési időd, olyankor nincsenek órák és közben a gyereket ugyanúgy beviheted a bölcsibe. Ami azt jelenti, hogy mindennap tanulhatsz 8-16-ig + az éjszakák. Szorgalmi időszakban minimális, amit tanulni kell, arra elegek az esték és a lyuka órák, szabad napok.