Van olyan bölcsöde, ahol anyanyelvin tanítanak gyereket nyelvekre?

akkor leírom kicsit részletsebben

összejöttem kint egy sráccal, szerelem, minden szép volt, lett egy baba, a párom akarta nagyon.

csakhogy később kiderült (sajnos később) hogy anyagi szempontból apuka egy lúzer, valahol még magát sem tudja fenntartani, de kocsi az kell persze...a lényeg, hogy abból kiindulva, amikor fizetésig egyszer volt nekem, egy 5 napom, amikor egy árva cent nem volt nálam, de még buszra sem bejárni dolgozni, reggel- este 3 km-t gyalogoltam így a melohelyre..szóval akkor ő eltűnt erre az 5 napra segítség helyett. a lényeg, hogy vele minden addig jó és szép, amíg nem kell számítanom az ő anyagi segítségére. ezért sem szívleli/né ha nála laknék, pl a legutóbbi időben a munkahely adta szálláson éltem.

a családja - anyuka egyedül nevelt fel 5 gyereket, szintén csóró, nem is akarnám azzal terhelni, hogy oda költöznék hozzájuk, viszont szerettetteli szívvel várja a babát, amit tud segítene (pár babaruha, ilyesmik)

lényeg a lényeg, valahol az anyagi biztonságom nincs megalapozbva ahhoz, hogy kint szüljek, kint legyek, egy baba nagy felelősség, nem szórakozás, hogy lesz ami lesz, fizetni kellene orvosnak, kölcsönözni légzésfigyelőt, megfelelő felírt vitaminokat, akármiket megvenni, ott segélyből, albérlettel, magyarán csak az én "jövedelmemre" számíthatok, így nem akarok kint lenni.

apuka persze vár meg minden, de anyagilag nem akarja hogy "lehúzzam". egyszer mondta is rühögve, hogy olyan vagyok ott kint Németo-ban mint egy gyerek, aki segítség nélkül nem tud élni/megélni és haza megy. és nem tetszését nyilvánította ki a felől, hogy utálja, ha tőle függök és valahol ezzel is, pl amikor 5 napra lelépett, amikor segítség kellett volna, akkor is ezt tudatta csak bennem. valahol érthető hogy egy férfi felnőtt nőt akar magánbak, nem egy olyat, aki nem tud élni sem mert nem talpraesett, vagy akármi.

szóval mindenki szeretné ezt a babát, meg a párommal sem lenne köztünk semmi gond, egyedül az a baj, hogy csóró vagyok, ők nem ill. nem tudnak ill. nem akarnak támogatni anyagilag, ezért itthon kényszerülök lenni.

mert a fél családja német.

milyen lenne már ha más sem tudna anyjával, apjával beszélni???

csak ő meg úgy veszi, ha nem megyek ki hozzá a babával, abban én vagyok a hibás, én tehetek róla, ő szerinte nem neki a kötelessége eltartani valakit.

pl ha a babát most nem is vesszük számításba, nézzük azt, ha én nem találok magamnak kint munkát, szállást, neki p nem kötelessége helyettem azt keresni/intézni, hogy kint legyek vele.

az apaságit intézzük. ez már "elő"v van intézve, ő már kint utánajárt hova kell mennünk, mit meg hogy. ha megyek ki, már írjuk is alá.

amúgy meg addig jó, míg nem vesz el.

hallottam itt egy anyuka panaszkodott, hogy nem tud kintről hazajönni, mert az apuka válás után a megmaradt közös gyámfelügyelet miatt, megtilthatja hogy a gyereket anyuka kivigye a kinti országból. tehát anyuka nem tud hazajönni gyerekkel.

tartok is ettől az apasági nyilatkozattól kicsit, majd le akarom szögeztetni, hogy egyedül enyém a gyerek, ő csak a nevét adja, jogai ne legyenek.