Őszintén: van olyan, aki a bölcsibe adással akarja elkerülni a dackorszak nehéznapjait?

Sok ilyen van sajnos, aki nem tudja elviselni a sírást, plusz nem tud nevelni, beadja küzdjön vele más.

A mi bölcsinkbe egyetlen egy ilyen anya se van szerencsére.

2-es, minden egyes anya otthoni körülményeit ismered? Ejha!

Mivel én egy ottdolgozó vagyok igen.

Ja értem. Így aztán belelatsz mindenki otthoni életébe, mert egy ott dolgozó vagy. Ez egy csoda tulajdonság, ugye tudod?

Van, hogy jól esik pár nehéz nap után, amikor a lányom egész nap az oviban van, de aztán amikor megyek érte, már nagyon hiányzik. Viszont nem lehet ezzel kikerülni a dackorszakot: az oviban kisangyalként viselkedik, otthon pedig ördögfiókaként, igencsak elengedi magát 😁

Azt el tudom képzelni, hogy valakinek a gyerek 2 éves korára elég lesz az otthonlétből, és vágyik valami többre, mint a gyereknevelés. Ezzel pont összepasszol, hogy lejár a gyed, megy a gyerek bölcsibe, anya megy vissza dolgozni. De hogy ezzel megúszni a dackorszakot? :) Nem lehet. Sőt, nálunk a bölcsikezdés fel is erősítette, míg ott egy kisangyal volt, itthon egy kisördög lett, extra figyelmet követelt magának, pedig a beszoktatás simán ment. És akkor tegyük hozzá, hogy sokat betegek a gyerekek, 1-2 hetet otthon, 1-2 hetet a bölcsiben töltenek, ott a hétvége is. Szóval elkerülni a nehéz részét nem lehet.

Nem igazán értem a kérdező elképzelését, hogyan lehetne a bölcsivel a dackorszakot elkerülni. Ott a reggel, a késő délután, az este, az éjszaka, a hétvége, plusz több lesz a kötöttség, főleg ha az anya dolgozni is kezd és muszáj bölcsibe menni minden nap.

Ugye elvileg csak azt veszik fel államiba, akinek van munkáltatói... Dackorszakot meg ezzel nem lehet megúszni, sőt a beszoktatás sokszor ráerősít.