Meddig maradnál otthon, ha az alábbi körülmények fennállnának?
Még csak most jön a baba, de kicsit bizonytalan vagyok, hogy hogyan tervezzük.
A férjem is körülbelül ennyit keres, szóval megengedhetnénk magunknak, hogy itthon maradjak a babával, de közel 8 évet jártam egyetemre, és kezdhetnék mindent újra, ha mondjuk 3-5 évet kihagyok.
Továbbá szeretek dolgozni, kiskorom óta (12-13 éves kor) ezzel akartam foglalkozni (a jobb napokon, a rosszabbakon …)
Másfelől, ha 800 körül van a nettóm, azért ha 2,5 éves otthon töltött idővel számolok, az egy kis lakás ára (24 millió forint).
A családi példa se volt túl pozitív az otthonmaradásról, anyum 1,5 évet volt velem otthon, de utálta. A tesómat nagyon gyorsan (fél év után), az én bébiszitterünk nevelte tovább.
A tesóm sem bírta két év alatt teljesen ráment idegileg a gyereknevelésre és óriási megkönnyebbülés volt neki visszamenni dolgozni (pedig a rokonok gyerekeire mindig ő vigyázott, de azt mondta, hogy két év alatt rettenetesen bele lehet unni). Nagymamám jól viselte, de ugye akkor 3 hónap után vissza kellett menni dolgozni, más női minta nincs előttem.
Őszintén én eddig hat hónapot terveztem, de látom, hogy itt ezt nagyon elítélik és rossznak tartják a gyerek szempontjából, és most elbizonytalanodtam, hogy lehet, hogy mégis otthon kéne tovább maradnom?
#6 Mert látom a sok "elrontott gyereket" és tudom, hogy én még ennyire sem tudom majd jól csinálni. 😊
Azt szeretném, ha a gyerekeim ugyanolyan boldog lennének gyerekként, mint én voltam, és nem olyanok, mint a tesóm gyereke vagy a barátaink első gyerekei, akikkel az anyukák az ismerősi körben otthon maradtak. 😅
"én még ennyire sem tudom majd jól csinálni."
Tényleg felmerül, hogy mi a szarnak gyerek? :D
Se kedved, se önbizalmad, se akarat hozza, hogy esetleg jól csináld
Azt ne hidd, hogy általánosságban azok a jobb gyerekek, akikkel keveset volt otthon az anyjuk/apjuk.
#13 Most mondhatnék erre visszavágást, de inkább kihagyom :).
Annyit tennék hozzá, hogy ne keverd össze a saját vágyaidat a gyereked igényeivel, ahogy rengeteg ismerős szülő teszi.
Bébiszitter vagy bölcsi, talán inkább szitter.
Az amúgy megvan, hogy egy gyerek nem három, hanem - ha egyetemet is végez - 21 éves korára nő fel (vagy akár még később).
Nekem nincsenek (jó) emlékeim másfél éves koromig anyumról. Van viszont utána arról, hogyha bajom volt, akkor mehettem hozzá bármivel, hogy mindig jó tanácsokat adott, hogy mindig védett, bármi rosszat is csináltam (persze utána otthon megmagyarázta, hogy ez miért gond), hogy jártunk együtt várostnézni és nyaralni, hogy amikor nem jó jegyet hoztam haza, akkor sose tolt le, hanem tanultunk vagy szerzett különtanárt, hogy megtanított szépen öltözködni, hogy nagyon jó filmeket néztünk együtt, hogy sose mondott rosszat egyik pasimra sem, amíg jártunk, hogy hajnali egykor értemjöttek apummal az összes buliba, ahova mentem, hogy bár utált társasozni, de sokszor játszott velem és nagyokat nevettem.
Nekem ezt jelenti anyának lenni és nem azt, hogy minden nap arról beszélgetek másik anyukákkal, hogy mit evett a gyerek, amíg a játszótéren palacsintát sütünk a homokban, vagy fel-le rohangálunk minden cél nélkül. Ez utóbbit úgy gondolom, hogy nálam sokan sokkal jobban tudják csinálni.
A többit nem biztos.
Bölcsödék 6 hónapos kortól vállalnak gyermekeket. Ha úgy ítéled meg majd annak idején, hogy a gyermeked elég érett és probléma mentes, hogy annyi időseen beadd, és ezt szeretnéd hát add be. Nem hiszem, hogy bármelyikőtöknek is bármi baja lenne ebből.
Ha úgy ítéled meg, hogy az még korai, akkor majd beadod később és kész, pont.
Senkivel se foglalkozz. Nem leszel rossz anya, hogy bölcsibe jár a gyermeked. A veled töltött idő legyen minőségi idő és kész.
"Az amúgy megvan, hogy egy gyerek nem három, hanem - ha egyetemet is végez - 21 éves korára nő fel (vagy akár még később)"
Nem mondod? :)
És az megvan, hogy ebből a hosszú időszakból csak az első 2-3 év az, amikor a gyerekedet tökéletesen kielégíti, ha csak a szüleivel lehet? Utána egyre kevesebb szüksége lesz rád. Óvodába, iskolába kerül és a nap nagy részét másokkal tölti, még ha nem akarod, akkor is.
Elég hülyeség pont ezt kihagyni.
Ha az általad vázolt adott körülményeket nézném addig maradnék vele amíg csak lehet.
Én mondjuk fél évesen nem adnám be bölcsibe ha nem muszáj. Mindenről le fogsz maradni. Az első szavak, az első léptek, minden. Én a fiamnál nem lehettem ott, mert dolgoznom kellett. A mai napig fáj, hogy a bölcsiben mesélték a nagy első dolgokat. :(
Jól gondold át.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!