Önzőség azért beadni a gyereket bölcsibe, hogy a másodikkal is tudjak úgy foglalkozni pici korában, mint az elsővel?

Nézd ez egyértelműen csak arról szól hogy te akarsz zavartalanul babazni, nem pedig arról hogy megadd "ugyanazt a figyelmet" egy éves koráig.

Mert különben egyből feltennel egy újabb kérdést: hogy adhatnam meg a nagyobbnak a megfelelő figyelmet miután megszületett a testvére.

Ha mindkettővel az "egygyerekes szülőt " akarod átélni, akkor szerintem ne kis korkülönbségben gondolkozz!

CSAK ez miatt nem adnám be.

Igazából ahol 2 gyerek van, ott soha nem lesz egyiknek sem olyan mintha egyke lenne, sem a nagyobbnak sem a kisebbnek, de ennek mondjuk megvannak az előnyei is. Esetleg ahogy előttem írták gondolkozz nagyobb korkülönbségben, és akkor nagyon piciként mind a két gyerek megkapja azt a "kiemelt" figyelmet.

Egy baba mellett simán lehet a nagyobbra figyelni. Eszik, alszik... Szoptatás közben lehet mesét olvasni stb.

Nem értem mi a probléma. Mindig fél előre az ember, valójában meg nem is akkora problema.

Amúgy nem értem ezt se. Nem teheted meg, hogy otthon maradj lébecolni ugye ezt hangoztattad, de a nagyobb gyerek gyedéről lemondasz és pluszba magán bölcsibe iratod ami azért nem olyan kis pénz. Ugyanúgy nem mész vissza dolgozni, mert otthon leszel a kicsivel. Tehát most se állsz jól. De most mínusz egy gyed plusz sok kiadás bölcsire. Elég logikátlan ez így.

Nekem az jön le, hogy

1 elég gáz hogy neked a gyerekeddel töltött idő lébecolás.

2 igazából csak nem akarsz foglalkozni a naggyal már, mert az már megterhelő, hogy 2 gyerekkel egyszerre legyél, így különböző kifogásokkal beadod a bölcsibe inkább.

Igen nekem is lelombozo ilyet látni amit 19 ír.

Mintha az első félévben igényelne a legnagyobb figyelmet a gyerek, pedig szerintem kisgyerekkorban sokkal jobban kellenénk nekik. csakhat ugye akkor már jóval fárasztóbb mint egy fél napot szundikalo csecsemő...