Hogyan tudtok dolgozni gyerek mellett ha gyakran beteg és nincs nagyszülői segítség?

Én meg nem keresek.

Óvatos normális 4 éves? 😂😂😂 Ilyen van? Na ezt felolvasom neki is, hátha óvatos normáli lesz 🙄🤭🤭

Váltva dolgozunk a férjemmel, mindig van itthon valaki.

Borzasztó nehéz, 9 éves, de még mindig ugyanaz van. 5 évet bírtam egy pokoli munkahelyen, mert olyan régóta dolgoztam ott, hogy emiatt nem tudtak volna kirúgni, plusz a munka, amit végeztem, nem igazán volt másra átruházható abban a közegben. Cserébe a táppénzeket is végigdolgoztam, meg éjszakáztam állandóan otthon vagy berohangálva esténként. Gyakram volt olyan, hogy tudtuk, beteg lesz, elkezdett fájni a torka, akkor haza se mentem műszak végén, hanem előredolgoztam. De ehhez kellett egy ilyen munkakör. Ettől még utált a főnököm, de kirúgni nem mert, rám is volt utalva, cserébe ott mobbingolt ahol tudott. 5 év kialvatlanság az éjszakázások miatt. De miattam nem ment csődbe semmilyen cég, 16 millió Ft-ot nyertem pályázatokkal a munkahelyemnek. Dolgoztam covidosan is, mindenki beteg volt a családban körülöttem, a férjem 89-es oxigénszinttel és persze pont akkor volt pályázati hiánypótlás, cserébe a vadállat főnököm azt terjesztette, hogy nem szeretek dolgozni és cserben hagytam a kollégáimat. Akkor közöltem vele, hogy még ma délután megkapja a felmondásomat. Délutánra elhúzta a csíkot, de megkapta postán, aminek az átvételét megtagadta. Személyesen hajlandó volt átvenni, de véletlenségből egy hónappal későbbi dátummal és véletlen pont rábélyegzett a dátumra, hogy ne vegyem észre. Egy hét múlva vettem észre, visszamentem, akkor kijavította. Ott akart tartani egy hónappal tovább, mert pályázati elszámolások jöttek és projektmenedzser létére fogalma se volt a saját projektjéről. Én azt mondtam, inkább éhenhalok, de elég volt az 5 év pokolból. Ha nem lett volna a gyerek annyit beteg, már rég eljöttem volna, de tudtam, hogy még a próbaidőt se húznánk ki új helyen. Lazítottam pár hónapot, beletelt 2 hétbe, mire a sokkos állapotból kijöttem, mert a főnököm mindenféle módon próbált megfélemlíteni, hogy még azután is dolgozzak a kis projektjén, miután lejárt a felmondási időm. Azóta van új munkahelyem, emberséges kollégákkal és egy olyan főnökkel, akiért a tűzbe mennék. Most is sokat beteg a gyerek, de megoldjuk váltott táppénzzel, home off-al vagy ha kell, este előredolgozva. Nyilván nem verem az asztalt a jogaimért és akkor is intézek munkahelyi dolgokat, ha táppénz alatt nem is lenne kötelező, de sokszor a főnököm kérésére inkább home off vagyok olyankor és nem táppénzen. Egy dologhoz ragaszkodom, ha a gyerek làzas, nyűgös, nem átlagosan beteg, olyankor kikapcsolom a telefont. Szerencsére nem sokszor volt ilyen. Ehhez kell egy megértő főnök, de az is, hogy nem élek vissza vele és pótolom a munkát akár táppénz alatt is. Rengeteg határidő van nálunk, ehhez igazodnom kell, mások fizetése múlik a munkámon. Nekem nincs sok lehetőségem, pont a gyerek miatt, nem véletlen maradtam 5 évet a pokolban, de valahogy, amikor lépni mertem, mintha gondoskodtak volna rólam, igazából keresnem se kellett az állást, 2 helyre is szeretettel vártak. De nehéz, sokszor vagyok kialvatlan, de szeretem a munkámat és a kollégáimat, a főnökömet. Nagyon szerencsésnek érzem magam.

Ui: úgy értem az 5 évet, hogy Gyed után. Összesen 20 év volt.