Belőlem sosem lesz jó anya?

Emiatt érzed magad rossz anyának? Ne nevettess! Nem a filmekben vagyunk hogy mindig minden tökéletes legyen és pl gyerekkel a kezünkben simán, fáradás mentesen puccba vágjuk a házat és utána még egész nap a babánakat puszilgatjuk.

Lányom mióta mászik, utal kézben lenni. Akkor jön csak oda ha faradt olyankor bújik. Néha mikor kifaradok es lefekszem a szőnyegre és onnan figyelem ahogy játszik akkor oda jön és mászik a nyakamba, olyankor körbe puszilom, felveszem de már lépne is tovább. Ha elvan hagyni kell, hogy felfedezze a világot!

Ne ostorozd magad kérlek. Én is császáros voltam, bár én örültem neki, én és a testvérem is császárral születtünk, semmi bajunk nem lett tőle. Nem ez a lényeg, ha más ez alapján határozza meg milyen anya vagy, az már az ő szegénységi bizonyítványa. A lényeg, hogy a baba is és te is egészségesen jöttetek ki a műtőből.

A kis születési súly lehet simán genetika is, makkegészséges volt emellett a babád, azóta meg szépen megnőtt. Szerintem itt is az a lényeg, hogy egészséges.

A gondozási, nevelési dolgaidban sem látok semmi rosszat, tök jó, hogy játszol a babáddal, az még inkább, hogy már most olvasol neki, nagyon fontos szerintem, legyetek sokat a levegőn, de biztos sokat vagytok, mert írod a sétát is. Az én lányom még kisebb, ha igényli altatom, ha nem, akkor magától is szépen elalszik, emiatt én nem érzem magam rosszul, örülök neki, hogy magától is képes erre, pedig mondom, nem elvárás, ma délután is segítettem neki, mert láttam, hogy nem megy neki. Én pl. alapvetően az a típus vagyok, aki igényli a bújást, ölelést, így én a baba felé is ezt közvetítem, gyakran veszem fel csak úgy és ölelgetem, puszilgatom, az apja is ilyen vele. DE! Pl az én anyukám nem ez a típus, ő ugyanúgy mint te, nem vett fel minket csak amiatt, hogy puszilgatva legyünk, ettől függetlenül nagyon szeretjük és kötődünk hozzá. Ezzel a témával kapcsolatban ha nem ismered elolvashatod Gary Chapman Öt szeretetnyelv című könyvét, abból ráismerhetsz, hogy te milyen módon mutatod ki a szereteted.

Rázd meg magad, viselkedj felnőttként és akkor lehetsz jó anya. Nem az ölelgetések és puszik száma határozza meg, hogy milyen anya vagy. Én sem puszilgatom feleslegesen, és akkor veszem fel, amikor kell, tehát nem log egész nap rajtam. A nagy sem volt egész nap a kezemben ésszeretjük imádjuk egymást, de le tudja kötni magát.

Úgy imádom ezeket a kérdéseket. Nem szaranya egyik ilyen kérdező sem, csak egy kicsit több éntudatot és magabiztosságot kellene magadba táplálni és felnőttként viselkedni, ha már van egy kicsikéd.

Én is elbizonytalanodom néha, de nem irom ki sehova.

A jo anyasag nem azon mulik hogy hogyan szultel vagy hany grammal szuletett a gyereked es azon sem hogy hanyszor veszed fel puszilgatni csak ugy .

Nem ezeken a dolgokon mulik hogy kotodni fog e hozzad .

Akkor kell felvenni , meg dajkalni amikor o keri , amikor szuksege van ra es ezt csak te tudod mikor van mert te vagy az anyukaja.