Olyan anyukák veszenk körül, akik szoptatnak és tele vannak problémákkal. Más is tapasztalt ilyet? Bővebben lent

Nem hiszem, hogy az egyszeri tápszer miatt lett teljesen tápszeres a babád, inkább talán a megfelelő támogató háttér hiányzott :) Nekem van egy kevsé tapasztalatom mindkét oldalról. 4 gyerekem van és sajnos az elsőnél én is túl korán nyúltam a tápszerhez... Iszonyatosan hasfájós volt a fiam és mindig azt mondták, "biztosan éhes még, mert tátog, kapkodja a fejét.." Én meg, hogy ne éhezzen szegény, adtam neki tápszert... Aztán 6 hónaposan teljesen elhagyta a szopit.. Addig is túlnyomóan tápszert kapott, a hasfájás mégsem múlt el, pedig enni szinte semmit nem mertem. Az alvásban sem volt egy bajnok, 7 hónapos koráig óraműpontossággal evett éjjel-nappal 3 óránként. Emellett nagyon-nagyon sokszor volt beteg! Aztán megszületett a lányom és egészen máshogy álltam a dologhoz. Eltökéltem, hogy semmi mást nem fog kapni, csakis anyatejet... Így is lett, 6 hónapig kizárólag szopott... 3 éves koráig szinte nem volt beteg, max. enyhe nátha...Pedig a nagyobb oviba járt! Az éjszakákat 4 hónaposan már átaludta! Ugyanígy a kisebb fiam is... Most itt a pici, ő is csak szokott 6 hónapig... Most 22 hónapos és még most is legalább napi 4-5 alkalommal... Eddig egyszer volt beteg. Soha, semmi gondom nem volt a szoptatással! A kicsi viszont 15 hónaposan aludta át először az éjszakát... Ja! és a 3 kicsi egy percig se volt hasfájós, velük bármit ehettem, még a közszájon forgó elvileg "tiltott" ételeket is...

Szerintem, akárhány anyukával találkozol, annyiféle problémát fogsz hallani. Ez nem hinném, hogy a baba táplálásától függ, inkább attól. hogy az anyukák mennyire nyugodtak, mennyire érzik tehernek a baba körüli teendőket, mennyire tudnak lazán hozzáállni a megváltozott viszonyokhoz.. és ezt ne vegye senki se sértésnek, nem annak szánom! Ha nem csinálunk minden apróságból gondot magunknak, nem görcsölünk rá a dolgokra, minden sokkal-sokkal könnyebb lesz!

Kedves Kérdező, én is így vagyok mint Te. :) Ráadásul mindkét gyermekemet csak 3 hónapig sikerült (azt is csak hozzátáplálással) szoptatnom. A nagyobbik már 11 éves, a kicsi 2. Soha nem volt beteg egyik sem, a nagyobbik volt megfázva 2x eddigi életében :)

Persze, ha tehettem volna, terveim szerint kb. egy éves korig szoptattam volna őket, de nem jött össze. :( Viszont azóta biztos vagyok benne, hogy az anyatej-tápszer összehasonlítás engem hidegen hagy.

Nagylányom 14 hóig szoptattam, a terhességem miatt választottam le, a kicsi 4 hós, de egy hónapja már csak tápszer van. Nem vettem észre semmi hasonlót, se nálam, sem a környezetemben, mint amit írsz.

Mindegyiknek van előnye, hátránya sajna...

22:13-as, én is pont így voltam a babával, evett, elaludt a cicin. Letettem, felébredt. Elkezdtem mérni, hát 10-20 gr-ot szopott 45 perc alatt. Ezt csinálta 2 hónapos koráig. Közben a mellem 3-szor begyulladt, bár el nem apadt a tejem, szerencsére. Már mindenki mondta, hogy miért nem adok neki inkább tápszert, miért kínlódok. De inkább lefejtem neki, és úgy adtam oda. Akkor aludt rendesen. Éjjel 2 hónapos koráig 2-3 órákat aludtunk. Amikor elkezdtem fejni fent voltunk fél órát, és aztán egyből vissza is aludt. Ez is egy megoldás, szerencsére 2 hónapos korától már szopik rendesen.

Pedig az első gyerekemnél ment a szoptatás az első naptól kezdve. De nem egyformák a gyerekek, sajnos sok probléma lehet, ami végülis vezethet tápszerhez. Ha az elsőt nem sikerült szoptatni, a következőt attól még lehet!