Szülés utáni depresszió bárkire lecsaphat, vagy vannak "veszélyeztetett" nők?
Úgy értem, teljesen random módon bárki lehet előzetes jelek nélkül depressziós szülés után, vagy vannak körülmények, amelyek elősegítik a kialakulását? Pl. gyakrabban lesznek depressziósak azok az anyukák, akik (még) nem tervezték a babát, csak becsúszott? Vagy akik félbeszakították a baba miatt a számukra fontos karriert? Vagy ugyanúgy lecsaphat azokra is, akik szívből vágytak a babára évek óta, és látszólag nincs semmi negatív tényező?
Köszönöm!
Szerintem talán még "veszélyeztetetttebb" akik szívből várják, és készül-
Tudod miért?
MErt elképzelik, milyen habos babos az élet a babával, minden tündérmese szerű, és amikor találkoznak a rideg valósággal, az bizony sokkoló. És mindenki máshogy dolgozza fel a "csalódást", hogy bizony babával az élet a legritkább esetben olyan, mint amilyennek elképzeltük terhesen...
Szóval bárkinél előfordulhat, nincs rá recept, hogy ennél vagy annál nagyobb az esély.
Szerintem aki eleve gyengébb lelki alkat, jobban magára vesz dolgokat, bizonytalanabb, önbizalomhiányosabb, annál nagyobb az esélye. Eleve jobban kételkedik magában, nem biztos benne, hogy jól csinálja, ha kifog egy sírós babát, azt hiszi, az ő hibája, marcangolja magát.
Vagy vannak azok, akik olyan típusok, hogy nem tudnak 5 percet nyugiban maradni, őket simán kikészítheti a bezártság, a monoton mindennapok, hogy nem tudnak bármikor spontán elindulni bárhová, hogy alkalmazkodni kell a picihez.
Meg hát igen, ahogy az első írja, akinek egy idealizált kép él a fejében, ahol minden rózsaszín meg csillámporos, az is nagyot csalódhat, azt hiheti, ő csinálja rosszul, azért nem olyan, és ez már hozhatja magával a depressziót.
Szerintem a reálisan gondolkodó, lelkileg erős, magabiztos típus a legkevésbé veszélyeztetett.
Igen, vannak veszélyeztettebb nők. Azok, akik egyébként hajlamosak depresszióra, nagyobb arányban lesznek depressziósak szülés után. Gyakoribb azoknál is, akik egyedül vannak segítség nélkül vagy magányosak, akiknek nagy elvárásokat támaszt a környezete (pl. lenézik ha tápszerrel etet, miközben nem tud szoptatni), akinek a babája beteg vagy nehezen kezelhető (rossz alvó, nyűgös, hasfájós stb.), akinek a szülése traumatikus volt.
És ezen kívül bárkit elérhet akkor is, ha évek óta tervezte a babát, csodálatos körülmények között él és "illene" nagyon boldognak lennie.
A posztpartum depressziót a hormonok és a körülmények változásával járó stressz együtt okozza. Akármennyire is vágyott az ember lánya gyerekre, a születése nagy változás akkor is, ha már nem az első. A változás pedig stresszel jár akkor is, ha vártuk. Minél nagyobb a változás, annál nagyobb a stressz. Egy karrierista, napi 12 órát dolgozó anyukának valószínűleg nehezebb a váltás, mint egy nagyobb tesóval otthon lévőnek. De abban is eltérünk, hogy ki hogyan kezeli a stresszt, mennyire nehezen dolgozza fel a változást, milyen a környezete, és milyen a hormontermelése, ami ilyenkor teljesen felborul.
Tehát nem mondhatjuk, hogy csak bizonyos anyukák veszélyeztetettek. A depresszió bárkit elérhet bármikor, és sajnos sokan nem értik meg, hogy nem a rossz anyaság, vagy a gyenge akaraterő az oka, hanem sok olyan tényező, amiről az anya nem tehet.
Szerintem is alapból azok a veszélyeztetettek akik hajlamosak a depresszióra, amúgy ezt orvosi lapok is írják.
Azok akik rózsaszín csoda vattapamacsot várnak, ha megszületik a baba és aztán nem azt kapják szintén.Aki nem bírja a monoton létet szintén esélyes, mert az első évben szerintem nem túl változatos az élet egy babával.
Ahogy azok is akik a hormonváltozásra rosszul reagálnak.
De én pld depresszióval voltam kezelve mégsem lettem szülés után depressziós.Pedig elvileg ,,hajlamom" van rá.Minden előfeltétel megvolt, mert rossz alvó babám született.Az első 3/4 évben nem aludtam 1-1 óránál hosszabban egyhuzamban.Megviselt,fáradt voltam de ennek ellenére semmi extra nem történt és teljesen helyén tudtam kezelni a dolgokat, szóval az sem szentírás, hogy aki már volt az valóban depis lesz szülés után.
Igen, akiknél pl. családi halmozódás van depresszió betegséggel amúgy is, és épp ezért ő maga is hajlamosabb rá.
Én pl. szinte "vártam" hogy rám is rámtalál, mert télen is enyhe depresszióm szokott lenni, plusz apukám és nagyanyám is kezelt depressziós beteg volt, tehát életük végéig gyógyszert kellett szedjenek.
Ennek ellenére született 3 gyerekem és bár nagyon fáradt voltam, mikor nem aludtak és tényleg voltak rossz napok , amikor azt hittem, sose lesz jobb, segítségem se nagyon volt, ennek ellenére nem nevezném depressziónak.
Nem jelentkezett semmi hasonló , amiket írnak hogy féltem kárt teszek a babában, vagy nem tudok reggel felkelni, vagy felöltözni , megmozdulni se szinte vagy hogy erős bűntudatom , akármi jelentkezett volna.
Mondjuk nekem életem a gyerekek, tehát a szakmám is gyerekekkel kapcsolatos.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!