Kisbabával válás? Vagy a család mindenáron?
Tavasszal született meg a kislányunk, most lett 5 hónapos. Imádom, bármit megteszek érte és tényleg úgy érzem, hogy ő adott értelmet az életemnek, hiába voltam előtte is sikeres az élet más területein. Viszont a férjemmel a pici születése óta rengeteget vitázunk... Vagyis már terhesen kezdődött, hogy sok helyre nem akart elengedni, egyszer be is zárt a házba. Akkor nagyon összevesztünk, utána nyugi volt hetekig, bocsánatot kért. Majd kezdődtek a mostani cirkuszok.
Mindenbe beleköt, beszólogat, hogy én semmit nem csinálok, minek megyek ide, vagy oda, miért beszélek pl. az anyámmal. Ugye nincs annyi bevételem, mint amikor dolgoztam, ezzel ő is tisztában van. Vannak tartalékaim, de pl. ami pénz le van kötve, ahhoz nem nyúlok egy mozi, vagy kozmetikus miatt. A szülés után kértem tőle pénzt, mert mentem fodrászhoz, mire közölte, hogy nem ad. Mikor kérdeztem, hogy miért, annyit válaszolt, hogy "mert nem". Ezután újra elkezdtem dolgozni, bejárni az irodámba (nyilván nem napi 8 órában) és ezen még jobban kiakadt. Komolyan, már gyomoridegem van, ha megáll a ház előtt, vagy hallom, hogy jön befele... Legszívesebben összepakolnám minden cuccát és kiraknám a bejárathoz, hogy menjen Isten hírével, ahová akar.
Csak közben itt van a pici, nem akarom tőle elvenni az esélyt, hogy családban nőjjön fel... Mindenki (a családom, barátnőim) mondja, hogy itt vagyok fiatalon, szépen, csinosan, akár minden ujjamra találhatnék valakit, aki szeret és megbecsül, nem pedig tönkretesz. De az a valaki mégsem a lányom apja lenne, nem tudom, mennyire vennénk ezt könnyedén.
A férjemmel már próbáltam beszélni, néha csak kiröhög, hogy én reagálom túl, máskor meg ígérget minden változást, aztán 1-2 hét múlva kezdődik minden újra.
A “rossznál” a “semmi” is jobb, 1000x!
Inkább lépj, és amíg pici, felépíted az új életed.
Vagy maradsz, és ebben a közegben nő fel a gyerkőc, ami neki sem lesz jó, mihelyst feléri ésszel, hogy milyen köztetek a helyezet, ami nem lesz jobb. Én nem maradnék, mert ha kiröhög, na meg amiket tesz, azzal csak bizonyítja, hogy nem tisztel. Ez meg már aligha fog változni.
Ezután újra elkezdtem dolgozni, bejárni az irodámba
szóval inkább buktad az ellátást (csak mert ugye hat hó alatt nincs ellátás, ha dolgozol), és otthon hagytad a gyereket, csak mert ő azt mondta, nem ad pénzt? NEkem ez kicsit fura...
Nem hagytam otthon, abban a 2-3 órában, amikor dolgozom, anyukám van vele, vagy a nagyim, esetleg a keresztanyukája
Tehát otthon hagytad... nyilván nem az irodában vigyáznak rá.
ÉS ugyan, meséld már el, mennyit keresel, hogy megéri 2-3 órás munkabér a csed helyett...
Ha cseden vagy, akkor tenyleg nem dolgozhatsz, de nem ez volt a kerdes...
Nos hagyd ott mig tudod..
Sajnos anno szüleim igy maradtak, es rohadt sz.r volt ebbe felnőni. Inkabb nyugalomba lettünk volna anyuval...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!