Hogy jelezzem a szomszédoknak, hogy nagyon áthallatszódik a babasírás, gyerekvisítás?
Előre leszögezném, hogy nem vagyok olyan szomszéd, aki abba is beleköt, ha megy a másiknál a tv, vagy hangosabban hallgat zenét. Egy 2 emeletes társasházban élek szeptember óta, eddig nem volt semmi gond. Viszont decemberben a mellettünk lévő épületbe beköltözött egy 5 tagú család, két ikerfiúval (2 és fél évesek) és egy újszülött kislánnyal, aki most 2 hónapos kb. Azóta nem alszunk...
Én sem, mert hiába más épület, a gyerekszoba fala az én hálószobám falával közös és szinte minden ordításra felébredek. A három gyerek egy szobában van, így ha a baba sír, általában a fiúk is elkezdenek perceken belül hisztizni, ugyanez fordítva. Beszéltem az alsó szomszédaikkal, ugyanerre panaszkodtak. Hogy éjjel a gyereksírás miatt nincs alvás, ha napközben dőlnének le aludni, akkor meg azért, mert a két fiú rohangál és kiabál, vagy sír a baba.
Elhiszem, hogy ez ilyen időszak, viszont én egyetemista vagyok és nem büfészakra járok, muszáj tanulnom, de mellette valamennyit pihennem is kell. És elég nehéz úgy, hogy reggeltől estig, éjszakáig tanulok, hajnal 1-2 körül elalszom, de 3-4 órakor már felébredek, mert megy a visítás, általában három szólamban. És hiába altatják őket vissza, 6-kor óramű pontossággal kelnek és nincs megállás...
Viszont a mellettem lévő szomszédok azt mondják, hogy akkor az én gondom megoldódna, ha a gyerekek átkerülnének egy másik szobába, mert a lakásnak úgy van a kialakítása, hogy két szoba van, a másik nincs közel a lakásomhoz. Kipróbáltuk a mellettem lévő szomszédaimmal (velük is van közös fal), hogyha ők a másik szobában hallgatták maximumon a zenét, abból én semmit nem hallottam (pedig erősítővel próbáltuk). De azt nyilván nem mondhatom, hogy tegyék át a gyerekeket egy másik szobába....
Csak ez így nekem tényleg szenvedés, mert magukért a gyerekekért, babákért sem rajong, utálom a koránkelést, vagy ha felébresztenek.
Vagy ne is én próbáljam, hanem forduljak a közös képviselőhöz?
Esetleg a lakógyűlésen próbáljanak a társasház lakói beszélni velük?
Mert mint írtam, nem csak nekem van ezzel problémám.
Engem az nem nagyon érdekel, hogy az itteni válaszolók hány gyerek mellett diplomáztak. Az sem tud vigasztalni, hogy a szüleiknek biztos rosszabb.
Ha valaki gyereket/gyerekeket vállal, akkor tudja, hogy az bizony azzal jár, hogy esetleg többet fognak sírni és éjjel is felkelnek. Meg nyilván más, ha a saját gyereke sír az embernek és nem a szomszéd kölykei ébresztik fel éjszaka már negyedjére.
De már írtam az alattuk lakó párnak, velük vagyok onnan a leginkább beszélőviszonyban. Azt beszéltük, hogy beszélnek a többi lakóval és utána vagy a szülőkkel beszélnek, vagy a közös képviselővel rögtön. De tényleg az lenne a legjobb, ha csak bérelnék az egészet, hátha a tulajdonossal könnyebb lenne beszélni.
Eleve abba nem gondoltok bele, hogy miért kéne szólni?
Szerintetek a szülők nem veszik észre, hogy este sír a gyerek, vagy bennük nem merült fel, hogy kihallatszik?
Mintha az lenne a probléma, hogy direkt szivatásból bömböltetik a gyereket.
Miért hiszitek azt, hogy MAGUKTÓL nem próbáltak már meg mindent, hogy a szomszédoknak elviselhető legyen a sírás.
A panel ilyen: áthallatszanak a zajok.
Ezzel az erővel akit a villamos zavar, mert hajnalban hangos, az gyűjtsön aláírást, hogy vigyék odébb a síneket, mert élhetetlen a lakása.
Vagy hogy gondoltátok, hova menjen egy kisgyerekes család? A Holdra?
Kertesben lakunk, de ha a szomszéd az udvaron bulizik vagy kint játszanak a gyerekek, pontosan ugyanúgy áthallatszik.
Átteszik a gyerekszobát a másik szobába: akkor az azon oldalon lakók fognak pattogni.
Akinek nem tetszik a panel, az ne lakjon ott! Senkinek se kötelező, a kérdezőnek sem!
Aki meg ott lakik, az vegye tudomásul, hogy a falak vékonyak, és nem ő dönti el, hogy ki költözhet be a környező 6 lakásba.
Nem, nincs kapcsoló gomb a gyerekeken, de meg lehet emelni magát a szülőknek, hogy megnyugtassa a gyereket a sírásakor. Mondom ezt úgy, hogy anya vagyok! Költözni azért nem kell azonnal, mert máshol is beleakadsz ilyen családokba. Én is laktam már ilyen helyen, átérzem.
Az a baj, hogy nem jó helyen tetted fel a kérdést, látod, mennyi itt az anyatigris, olyan tipikus, hogy egy ilyennek nem kell alkalmazkodnia mert gyerek van, akit zavar, az tegyen ellene...!? Holott tudni kellene együtt élni, mint lakóközösség, csak sokan tesznek erre.
"Nekem a másik szoba meg van csinálva gardróbnak/tanulószobának. Ősz végén lett kész a lakásom, nem fogom átalakíttatni újra miattuk."
Nekik meg gyerekszobának. Kicsit macerásabb mint egy tanulószoba/gardrób...Nem vagy kicsit önző hogy téged zavar de ők cseréljék meg? Tanulj a hálószobàban bakker...
Nem az a baj hogy 18 évesen lakast kaptál a szüleidtől, èn is kaptam és nem szégyellem, de te ritka elkènyeztetett kis királykisasszony vagy 18 évesen baromira eltelve magadtól hogy egyetemre jársz. Én napi 9 óra munka mellett végeztem el a jogot, nem büfészak, mégis tudtam tanulni ha kellett.
Hiába erősködsz te kis 18 éves kislány , fog már fel , hogy a gyereksírás az nem törvénysértő, beszélhettek ti akárkivel, Ferenc Pápával is , akkor sem lehet mit csinálni!
Egy kis undok görcs vagy, ha ilyen 18 éves lányom lenne kitagadnám.
A lényeg, hogy itt csak kulturált anyukák vannak itt. Elkeserítő, hogy milyen gyerekeket nevelhetnek...
Az egyik direkt "csak azért is" odatolná a kiságyat a fal mellé, ha a szomszéd szólni mert, hogy hetek óta nem alszik a folyamatos gyereksírástól, a másik kitagadná a saját gyerekét. Csodálatos, a 2018-as év anyukája tuti a válaszolók között van!:)
"Azt remélem tudod, hogy az ember mindent visszakap az életben! Sajnálom, hogy ma Magyarországon azt sehol nem tanítják, hogy legyen ember az ember" - ezzel az érveléssel csak az a baj, hogy ez fordítva is igaz! Ne érts félre: NEM tehetnek róla, de akkor is zajosak. Ha az úton belerongyolsz az előtted közlekedőbe mert pl. csúszik az út vagy az előtted lévő erősebben fékezett, akkor is neked kell vállalnod a felelősséget! Nekik kellene szigetelni, ők sem vághatják tönkre több család pihenőidejét és nem korlátozhatják mások lakáshasználatát, csak azért, mert gyerekeik vannak. A többiek is éppúgy részei a lakóközösségnek, mint ők.
"a kutyáját egész napra egyedül (és ugatni) hagyó" - Oh, nagyon vártam már, mikor keveri valaki bele ebbe az ügybe azokat a fránya kutyásokat! Ha életedben láttál volna kutyát közelről, tudnád, hogy egy kölyökkutya PONTOSAN olyan, mint egy kisgyerek, és hallottál volna a szeparációs szorongásról (meg arról, hogy van az az eset, amikor az a legcélravezetőbb, amikor az ugatást ignorálod, különben a kutya csak azt tanulja meg, hogy "megéri" ugatni). Más kérdés, hogy ezzel a problémával ugyanúgy foglalkozni kell.
AKÁRMI is a zaj forrása, senkitől sem fogadnám el, hogy széttárja a kezét, és azt várja, hogy én alkalmazkodjak! Ha nem is tudja az illető megszüntetni a zajt, azt elvárnám, hogy tegye meg, ami tőle telik! Idegenek között senki sem mondhatja, hogy az egyik jóléte, céljai, pihenése, tulajdona fontosabb a másikénál!
Mondom ezt úgy, hogy én általában elég toleráns vagyok a zajokkal kapcsolatban, de nem várom el másoktól, hogy ők is azok legyenek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!