Hogy jelezzem a szomszédoknak, hogy nagyon áthallatszódik a babasírás, gyerekvisítás?
Előre leszögezném, hogy nem vagyok olyan szomszéd, aki abba is beleköt, ha megy a másiknál a tv, vagy hangosabban hallgat zenét. Egy 2 emeletes társasházban élek szeptember óta, eddig nem volt semmi gond. Viszont decemberben a mellettünk lévő épületbe beköltözött egy 5 tagú család, két ikerfiúval (2 és fél évesek) és egy újszülött kislánnyal, aki most 2 hónapos kb. Azóta nem alszunk...
Én sem, mert hiába más épület, a gyerekszoba fala az én hálószobám falával közös és szinte minden ordításra felébredek. A három gyerek egy szobában van, így ha a baba sír, általában a fiúk is elkezdenek perceken belül hisztizni, ugyanez fordítva. Beszéltem az alsó szomszédaikkal, ugyanerre panaszkodtak. Hogy éjjel a gyereksírás miatt nincs alvás, ha napközben dőlnének le aludni, akkor meg azért, mert a két fiú rohangál és kiabál, vagy sír a baba.
Elhiszem, hogy ez ilyen időszak, viszont én egyetemista vagyok és nem büfészakra járok, muszáj tanulnom, de mellette valamennyit pihennem is kell. És elég nehéz úgy, hogy reggeltől estig, éjszakáig tanulok, hajnal 1-2 körül elalszom, de 3-4 órakor már felébredek, mert megy a visítás, általában három szólamban. És hiába altatják őket vissza, 6-kor óramű pontossággal kelnek és nincs megállás...
Viszont a mellettem lévő szomszédok azt mondják, hogy akkor az én gondom megoldódna, ha a gyerekek átkerülnének egy másik szobába, mert a lakásnak úgy van a kialakítása, hogy két szoba van, a másik nincs közel a lakásomhoz. Kipróbáltuk a mellettem lévő szomszédaimmal (velük is van közös fal), hogyha ők a másik szobában hallgatták maximumon a zenét, abból én semmit nem hallottam (pedig erősítővel próbáltuk). De azt nyilván nem mondhatom, hogy tegyék át a gyerekeket egy másik szobába....
Csak ez így nekem tényleg szenvedés, mert magukért a gyerekekért, babákért sem rajong, utálom a koránkelést, vagy ha felébresztenek.
Vagy ne is én próbáljam, hanem forduljak a közös képviselőhöz?
Esetleg a lakógyűlésen próbáljanak a társasház lakói beszélni velük?
Mert mint írtam, nem csak nekem van ezzel problémám.
"Nálunk a társasházban baba kisgyerek 12 év alatt kizárva."
Aha. Életszerű. Mondjuk ha nyugdijashazrol van szó, akkor hihető, oda van egy minimum korhatar a bekoltozeshez. Az viszont nem csak hihetetlen, de rohejes elgondolás is, hogy egyetlen tulajnak se élsz soha gyereke.
A problémádat megértem,de változás úgyse lesz,legegyszerübb ha szigeteled a közös falat.
Nem nagy dolog,gyors és jóval egyszerűbb mint veszekedni azon,hogy a gyerekek hangosak..
Drága kenyér, hogy mik vannak!
Érdekes lehet a ház akusztikája, ha mint írtad, a másik szomszéddal egy szobával arrébb kipróbáltátok a bömbölő zenét, és az persze nem hallattaszott. Én tanyaházban lakom, vastag vályogfalakkal, és ha a nagyfiam ordíttatja a zenét, az az egész házban hallatszik, míg ha a kicsi sír éjjel, a nagy vígan alszik a ház tulsó felében.
Ez valami kettős mérce lehet nálad, ami idegesít, arra van kihegyezve a füled.
Amikor a férjem kölyök volt, csak üvöltve élvezte a zenét. Fogta magát, tojàstartó tálcákkal szigetelte le a szobáját. Úgy már elviselhető volt, ami kijött rajta. Ma már sokkal jobb cuccok vannak. Például 10 centis kőzetgyapot,rá gipszkarton fal a kettőtöket elválasztó falra. De ezer más megoldás is van, elég ha beírod a keresőbe, hogy hangszigetelés.
Az meg eszedbe ne jusson, hogy velük csináltasd meg, mert téged zavar, és nem olyan zaj, amiről tehetnek, mint a férjem zenélése volt.
Amúgy sok minden fejben dől el. A sìrást meg lehet szokni, kivéve, ha direkt trenírozod magad miatta.
Mindkét oldalon álltam már. Fiatalként eg 3 gyerekes csalá mellett laktunk, jó korán indultak reggel, zengett a ház, de nap közben is üvöltés ment, mikor otthon voltak. Éjszaka aludtam, csak akkor hallottam őket, ha ébren voltam. A másik család meg állandóan veszekedett, kész kabaré volt :-) persze sose szóltam, az anyuka mindig teljesen le volt harcolva szegény, sajnáltam is kicsit.
Most két kisgyerekünk vn, a alattunk lakót megőrjítik, egy ideig szólt, de semmi bíztatót nm tudtm mondani neki. Én örülnék legjobban, ha aludnának, meg néh nyugi lenne. Rászokott a füldugóra.
Jaj, istenkèm, ha neked semmi nem jó, akkor mondd apunak, anyunak, hogy vegyenek már másik lakást neked!
Vagy vegyenek egy házat a kisgyerekes csalàdnak ès akkor te is jól jârsz, meg ők is!. 😀
Ha TÉGED zavarnak a gyerekek, akkor NEKED kell változtani - azaz VAGY átrendezni a lakásodat, VAGY elköltözni!
Emellett abban sincs igazad, hogy a szülöknek nem probléma. Ugyanis a legtöbb családban minimum az apa teljes munkaidöben - vagy még hosszabban - dolgozik, amihez legalább annyi koncentráció kell, mint a tanuláshoz.
Mellesleg én éppen a pici gyerekek mellett végeztem el egy mérnöki szakot, szóval nemcsak a gyerekkel kellett foglalkozni, meg ha sírtak éjjel, nemcsak "hallottam", hanem fel is kellett kelni hozzájuk, ami azt jelentette, hogy garantáltan kevesebbet tudtam aludni, mint te -, hanem még a háztartás+gyerekek ellátása MELLETT tanulni és vizsgázni is.
És képzeld el, mégis sikerült megszerezni a mérnöki diplomámat halasztás nékül!
Egészen megdöbbentenek a válaszok!
A kérdező egyáltalán nem írt semmi bántót vagy arrogánsat!
Ő NEM ZAVAR senkit! Igen, a szülei vettek neki egy lakást, és ezért kell úgy irigykedni???
Nem értem, mire fel ő a hibás! Mert akinek gyereke van, az minden alól fel van mentve, mi (sőt, még a kérdező sajnálja is őket)? Ők sem az egész házat vették meg (esetleg bérelték ki), csak EGY LAKÁST! A kérdező meg költözzön ki a frissen felújított lakásából, szülei veszítsenek egy csomó pénzt miatta vagy aludjon matracon a gardróbban:D, de legalábbis ne járjon haza - eszem megáll! A kérdező nem tudja rendeltetés szerint használni a lakását, de még ő a hibás, és neki kellene megszűnnie létezni! (Külön tetszik, hogy mindenki azt hajtogatja, hogy a szülőknek rosszabb. Ehhez mi köze a kérdezőnek???)
Másrészről ABBAN igazuk van a válaszolóknak, hogy a gyereksírás ebben a korban életkori sajátosság, nem neveletlenség és nem lehet mit kezdeni vele:S
Az, hogy cseréljék meg a gyerekszobát, nonszensz, ebbe nem lehet beleszólni! DE! Szerintem elvárható lenne tőlük, hogy ŐK szigeteljék a falat, elvégre ŐK zajosak, ha önhibájukon kívül is azok (és még jópár évig azok lesznek).
A helyedben nem én mennék oda egyedül ezzel, mert úgy fognak reagálni, mint az itteni válaszolók! A többi lakóval együtt tegyétek szóvá a zajt - hangsúlyozzátok ki, hogy tudjátok, hogy nem tehetnek róla, de akkor is legyenek tisztában az általuk akaratukon kívül okozott problémával, és próbáljanak tenni valamit a megoldásért (pl. szigetelést)
Amúgy megértelek, nekünk is el kellett már egyszer költöznünk zaj miatt, csak ott nem kicsikről volt szó, hanem a környékbeli kamaszok épp ott álltak le bandázni a mi házunk előtt:S Pár évig bírtuk, de azt nem tudtuk kivárni, amíg felnőnek - van az a pont, amikor az ember inkább a költözés mellett dönt! Bár egyáltalán nem tartom igazságosnak, és mindenhol kifoghatsz zajos szomszédot, ha nem tesznek semmit (és nem bérlők, hanem tulajdonosok), ezt érdemes lenne megfontolnod neked is, mert a gyerekek ahogy nőnek, egyre zajosabbak lesznek:(
Ja, és tedd fel a kérdésed az "emberek" kategóriában is, és hasonlítsd össze a válaszokat:D
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!