Hogy jelezzem a szomszédoknak, hogy nagyon áthallatszódik a babasírás, gyerekvisítás?
Előre leszögezném, hogy nem vagyok olyan szomszéd, aki abba is beleköt, ha megy a másiknál a tv, vagy hangosabban hallgat zenét. Egy 2 emeletes társasházban élek szeptember óta, eddig nem volt semmi gond. Viszont decemberben a mellettünk lévő épületbe beköltözött egy 5 tagú család, két ikerfiúval (2 és fél évesek) és egy újszülött kislánnyal, aki most 2 hónapos kb. Azóta nem alszunk...
Én sem, mert hiába más épület, a gyerekszoba fala az én hálószobám falával közös és szinte minden ordításra felébredek. A három gyerek egy szobában van, így ha a baba sír, általában a fiúk is elkezdenek perceken belül hisztizni, ugyanez fordítva. Beszéltem az alsó szomszédaikkal, ugyanerre panaszkodtak. Hogy éjjel a gyereksírás miatt nincs alvás, ha napközben dőlnének le aludni, akkor meg azért, mert a két fiú rohangál és kiabál, vagy sír a baba.
Elhiszem, hogy ez ilyen időszak, viszont én egyetemista vagyok és nem büfészakra járok, muszáj tanulnom, de mellette valamennyit pihennem is kell. És elég nehéz úgy, hogy reggeltől estig, éjszakáig tanulok, hajnal 1-2 körül elalszom, de 3-4 órakor már felébredek, mert megy a visítás, általában három szólamban. És hiába altatják őket vissza, 6-kor óramű pontossággal kelnek és nincs megállás...
Viszont a mellettem lévő szomszédok azt mondják, hogy akkor az én gondom megoldódna, ha a gyerekek átkerülnének egy másik szobába, mert a lakásnak úgy van a kialakítása, hogy két szoba van, a másik nincs közel a lakásomhoz. Kipróbáltuk a mellettem lévő szomszédaimmal (velük is van közös fal), hogyha ők a másik szobában hallgatták maximumon a zenét, abból én semmit nem hallottam (pedig erősítővel próbáltuk). De azt nyilván nem mondhatom, hogy tegyék át a gyerekeket egy másik szobába....
Csak ez így nekem tényleg szenvedés, mert magukért a gyerekekért, babákért sem rajong, utálom a koránkelést, vagy ha felébresztenek.
Vagy ne is én próbáljam, hanem forduljak a közös képviselőhöz?
Esetleg a lakógyűlésen próbáljanak a társasház lakói beszélni velük?
Mert mint írtam, nem csak nekem van ezzel problémám.
Ezt a kérdést ebben a kategóriában feltenni esélytelen volt. Itt mindenkinek van vagy lesz gyereke akit mindennél jobban szeret így nagyrészt csak a 3 gyerekes család helyébe tudják beleképzelni magukat. Ennek megfelelően semmiféle együttérzést nem várhatsz tőlük, tisztelet a kivételnek.
Én megértem hogy kellemetlen és bosszantó hogy hiába döntesz úgy hogy nem vállalsz gyereket mégis olyan néha mintha már lenne 3, mivel hatással vannak a mindennapjaidra. Én a dohányzással voltam ugyanígy hogy folyton a buszmegállóban azt kellett szívnom hiába nem akartam....
Nem hiszem hogy van megoldás azon kívül hogy nagyon kedvesen hogy nehogy felébredjen a sokak által említett kialvatlan anyatigris, megkérdezed hogy van-e lehetőségük megcserélni a szobákat.
Füldugóval nem tudom hogy lehet aludni nekem sosem sikerült, mert a létezése is zavaró...
Ha minden kötél szakad én a tanuló szobában aludnék matracon vagy hálózsákban és költöznék amint lehet.
És ha hisztis vagyok, akkor mi van? Én legalább hagyom élni a körülöttem lévőket...
Majd biztos én fogok máshol lenni egész nap, mert nekik gyerekeik vannak. :D
Hogyne, végülis azért lett véve a lakásom, hogy alig legyek itthon. Még a végén éjszakára is hotelbe megyek.
Köszönöm szépen a normális válaszokat. Úgy látom, az lesz a legjobb, ha a többi lakóval együtt beszélünk velük, vagy keressük fel a közös képviselőt. Vagy esetleg megérdeklődni, hogy az övéké-e a lakás, vagy csak bérlik, mert ha az utóbbi, talán tudunk beszélni a tulajjal... De már látom, hogy ehhez én egyedül kevés vagyok, meg nyilván egy 18 éves lány kevésbé tud hatni két felnőttre, mint mondjuk az idősebb szomszédok.
A probléma az, hogy te mindenkitől megértést és empátiát várnál, de te még véletlen sem adod ezt fordítva.
"Én legalább hagyom élni a körülöttem lévőket... "
Ők sem direkt akarnak kicseszni a körülöttük élőkkel, hanem egyszerűen a gyerek ezzel jár.
"Majd biztos én fogok máshol lenni egész nap, mert nekik gyerekeik vannak. :D "
Majd biztos ők fognak elköltözni Mucsaröcsögére egy erdő közepére, mert te egy nagyon nehéz szakra jársz az egyetemen.
Arra az ötletre, hogy egy háromgyerekes családot kitúrnál az albérletéből, már nem is mondok semmit.
Szerintem nem kapcsolódik a kérdéshez, hogy mit tanulok és nem is szeretném leírni ide. Gondolom akkor az lenne itt boncolgatva, hogy mennyire nem vagyok arra a pályára való, vagy a buzgó anyukák biztosan találnának valami kivetnivalót. :)
De ha mondjuk anglisztika, vagy kommunikáció szakon lennék, úgy sem szeretnék nonstop ordítást hallani.
Szeretnék egy olyan megoldást találni, ami mindenkinek megfelel, de úgy gondolom, hogy nem egy komplett lakóközösségnek kéne csendben tűrni ezt és mosolyogni, hogy jaj milyen édes kisgyerekek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!