Baba mellett jelentkezés az orvosira? Mennyire vállalható? Valaki volt ilyen helyzetben?

2016 szeptemberében elkezdtem egy szakot, de kb fél év után már tudtam, hogy nem nekem való, nem szerettem. Tervben volt, hogy otthagyom, de időközben terhes lettem és 2017 októberében megszületett a lányunk.

Jelenleg itthon vagyok vele, 3 éves koráig nem is szerettem volna komolyabban foglalkozni semmivel (egy új nyelvet kezdtem el terhesen tanulni, abból szeretnék nyelvvizsgát, de más kitűzött cél nincs). Viszont egyre inkább úgy érzem, hogy orvos akarok lenni...

Régen is volt egy ilyen opció, hogy az orvosin tanulok tovább, de anyukám is próbált róla lebeszélni, plusz az akkori barátom orvostanhallgató volt és szinte csak panaszkodott az egyetemről, utálta az egészet (nem volt oda való, később ki is rúgták). Ezért egy jóval könnyebb szakot választottam, de semmi kihívás nem volt benne, nem szerettem.

Ahhoz, hogy egyáltalán jelentkezhessek, érettségit kell tennem biológiából és fizikából. De nem tudom, érdemes-e elkezdenem a felkészülést, magántanárhoz járást baba mellett...