Hogy bírjátok a mindennapok fáradalmait?

de jó ezt az uccsó választ olvasni! :))) én is azt gondolom. hogy nekem az, amin sok anyuka kivan bukva (pl egész nap rohangálnia kell a gyerek után és pakolni, és de jó volt míg csak evett-aludt) na szóval ez meg sem fog kottyanni! a hiszti meg pláne! főleg, ha tutira tudom, hogy ez csak hiszti és nem a foga vagy hasa fáj....:)

Ma 11.55-ös :) mintha csak magam olvasnám, Edi, rásismertem :) annyi különbséggel, hogy nekem a férjem reggeltől estig dolgozik, és a segítségek 400 km-re. Szóval teljesen egyedül vagyok két kicsiny édes tündérmorzsával :) A napirendjüket igyekeztem úgy kialakítani, hogy ilyenkor délután legyen 2-3 szabad órám, és sikerült, pedig a kicsi még csak két hónapos :) a nagy két éves múlt. Amikor szalad a ház, szalad, az megvár, de a gyerekekből sosem elég:) Egy megoldás van, lazítani. Egy 15 hónapos azért sír, mert érzi a feszültséget, próbálj meg a legnagyobb mérgedben is ha sír a babád nyugtatóan közelíteni felé és csald ki azt a fránya mosolyt az arcából, mert attól a perctől kezdve megszűnik a feszültség mindenkiben és nem fog sírni a babóca sem. Ha nem eszik, nem eszik, kia francnak van étvágya ilyen melegben, azén gyerekeim is alig esznek, isznak inkább... soha nem erőltettem az evést, annyit esznek, amennyit kérnek, ha kell, a kicsi félóránként szopizik. Ő igaz egy kicsit sírós fajta, de nem idegesít, próbálom nyugtatgatni, még ő nagyon pici sokszor nem is tudom miért sír, de ha hallja a hangom, megnyugszik, vagy a nagylányom hangjára. Ennek ellenére mégis szépen fejlődik, a házimunkával napról napra és nagyon lassan haladok, van, hogy úgy fekszem le, hogy úszik a ház, de majd holnap... :) a férjem megértő, mivel későn ér haza nem igazán tud segíteni, max a fürdetésnél. =végén pedig csak babázunk :) majd elmúlik, nehéz időszak ez, de higgyétek el, akinek nem sok segítsége van, annál mindenkinél így van. Nem mi vagyunk az egyetlenek :)

Nekem hármasikreim vannak, most lesznek egy évesek. Még egy éjszakát nem aludtak át, általában kétszer kelnek - fejenként, azaz 6-szor. És reggel 6-7 körül kelnek. (télen még 5-kor volt az ébresztő) Nappal mondjuk nagy segítségek anyósomék, de hát még így is marad nekem is gyerek... :D Ráadásul most az egyik pár napja szinte egész nap sír, gondolom jön a felső két foga és nagyon fáj neki, az alsó kettő van még csak meg, de azzal is sokat szenvedtünk. Hát és vannak azok a napok, amikor egyedül vagyok velük egész nap... néha csodálom a türelmem. Apa ráadásul este 10-11 körül ér haza, hétvégén is dolgozik. Hát ez van, egyszer úgyis felnőnek.

Hármasikres anyukának: Őszinte részvétem!! Csodálom, hogy valakinek 3x annyi türelemre kell hogy legyen energiája, mint nekem 1 gyerekhez.