Szabad egy két hónapos babát sírni hagyni?

Én sosem hagyom sírni a manómat,igaz este alszik.

3 hós kicsi fiú anyukája

Én soha nem hagytam őket, a nagy 5 éves, a kicsi 6 hónapos.

Azért sír, mert bántja valami. Nem tudod kényeztetni azzal, ha felveszed, csecsemő, az az ösztöne, hogy jelezze, ha baja van.

Ha nem reagálsz, csak azt éred el, hogy elveszti a bizalmát. Mert hiába sír, senki sincs,aki segítsen neki.

Nem tart sokáig ez az időszak, gyorsan elrepül ez a pár hónap.

Amúgy, ha hagyod, csak bekapkodja a levegő, és még plussz büfi vagy hasfájás lehet belőle.

És nem érti, mert még szimbiózisban van veled, szárára te és ő egyek vagytok. Majd jö 8 hónapos kor körül a szeparációs félelem, amikor rájön, hogy ha elmész, te nem vagy, és fél, hogy megszűntél. De mindezzel csak akkor kell foglalkozni, ha itt az ideje.

Egyenlőre, szeresd, öleld, vígasztald, mert pont erre, rád van szüksége!

Az utolsó válaszoló egy debil.Nem vagy rossz anya egyáltalán, az ilyen nőket sosem értettem mint ez.Próbáld meg nappal ha alszik felkeltegetni, játszani vele napközben esetleg a nappaliba kirakni egy utazóágyba hogy érjék az ingerek és ne aludjon olyan mélyen.Éjszaka esetleg minél később fürdetni, be fog az állni nyugi.Én felkeltegetem a babám nappal hamizni 3 óránként mondjuk már felkel magától is, és velem van lennt a nappaliban az utazóágyban soha nem alszik ugy el napközben mint ahogy este alszik.És ha esetleg sir és nem tudsz egyből rohanni hozzá mert valamit épp csinálsz és pityerek 5 percet nem lesz semmi baja, persze azért sir mert szüksége van rád tehát azt hogy direkt hagyod azt próbáld elkerülni.

Minden jót!

Tegye a szívére a kezét mindenki és gondoljuk végig,nem fordult elő már mindannyiunkal,hogy nem tudtunk egyből ott lenni a kiságynál,és volt egy kis sírás-rívás?

Nézd , az én kislányom mindig kézben aludt,nem tudtam letenni,mert sírás volt,és én azt vallottam, az én picim nem fog sírni,aztán az idő telik, a baba nő,és az ember elkezdi másként látni a dolgokat.Most sem hagyom sírni de ha kicsit nyöszörög,nem kapkodom ki,mert még visszaaludhat,stb.Aztán egyszer amikor fent volt,leraktam az ágyába,kapcsoltam neki zenét,és vártam, és 3 hónaposan végre magától egyedül alszik.Ez persze nem válasz neked arra éjjel mit tegyél,csak azt akartam kihozni,ha kicsit sírdogál ,nem lesz baj,mert magát altatja.Ja és az én lányom uját szopizza,az segít neki.És már nincs sírdogálás sem, ha fáradt ,lerakom,és elalszik.Hosszú időre persze ne hagyd sírni,biztos próbáltál már mindent éjjel,sötét, simogatás, cumi ha cumizik.Az én lányom ha csak úgy felébred hasra teszem simogatom,közben finoman ütögetem a fenekét,és segít neki elaludni.Nappal meg mondhatom, hogy fáraszd ki, de a legtöbb baba ha elfárad sírós lesz,és ugyanott vagy.Csak az marad,hogy nem ugrassz egyből,ettől nem leszel rossz anya.

Az nagyon nehéz lehet, hogyha felcseréli a nappalt az éjszakával!

Nem írtad, hogy megvan-e az a kb. rendszer az életetekben, így nehéz segíteni. Nem napirendre gondolok, mert én soha nem alkalmaztam. Csak arra, hogy nappal nyüzsi van. Nappal én mindig szórakoztatom a kisfiamat, és borzasztóan élvezi. (Kinyújtom a nyelvem, újabb és újabb hangokat adok ki neki, stb.) Utána hagyom egyedül is játszani, nézelődni. Ha elfárad, elálmosodik, akkor leteszem aludni, de szigorúan világosban, hogy tudja, nappal van. Közben én intézem a dolgaimat: mosok, vasalok, mikrozom az ebédem, stb., ezek a zajok mind eljutnak hozzá.

Este viszont fürdés, evés, alvás. Az alvás nálunk cicin elalvást jelent, de ezt már sötétben tesszük, egy kevéske fénnyel, hogy lássam őt, és nincs semmi zaj. Éjjel is ébred enni, de vissza is alszik evés után.

Na, ilyen hosszú bevezetővel csak azt akartam mondani, hogy nappal próbáld meg őt fárasztani, levinni sétálni, és a fürdés előtt kb. 3 órát legyen ébren. Tuttira elfárad!

Sírni én sosem hagyom a kisfiamat! Én azt vallom, ha sír, valami baja van (hasfájás, fogzás, anya hiánya, stb.). Kis nyöszörgés belefér, nappali alvás előtt, vagy ha éppen WC-n vagyok, nem ugrok ki azonnal hozzá. Néha elkerülhetetlen, hogy sírni kezd, és nem tudok ott lenni azonnal, de amint lehet, megyek, és felveszem.

És mindig arra gondolok, hogy rövid ideig tart ez az időszak, amikor babusgathatom Őt, ameddig csak kedvem tartja.

Szeresd, vedd fel, simogasd, nyugtasd meg, akármikor is igényli, olyan rövid ez az idő, amikor még picike!