Lányok! Nektek melyik volt a legnehezebb időszak babátokkal és miért?

Így utólag meg sem tudnám határozni. Nehéz volt a hasfájós időszak, nehéz volt a mászni kezdtem időszak, a pakolok időszak, most nehéz az egész nap pofázok időszak, a rugdosás, a hiszti, a sikongatás.

EGyszer minden elmúlik, és jön más helyette....

21 hós és 3 hetes babás

:)

Olyan furi pedig nagyon vártunk már rá nem,és mégis ..?

Nekünk is az első 1-2-3 hónap az összeszokás, a nem alvás az volt baromi nehéz.

Viszont a mostani 19 hónapos dackorszaka sem kutya..

Szia!Nálam sajnos kijött a szülés utáni depresszió:((( Ez egészen 1 éves koráig tartott. :((( Nagyon "nehezen" fogadtam el a helyzetet,hogy Anya lettem.Tudom nagyon rossz érzés,hát még nekem!Nem voltam még felkészülve rá...

De!Azóta eltelt 4 hónap,így már szinte nem is emlékszem mi történt:)) Imádom a kisfiamat,mindig Vele vagyok,és nagyon boldog Anyának tudhatom magam:))))

Ez ott kezdődött,hogy császárral lett meg,és "késett" a tejelválasztás,amire én nagyon megijedtem,hogy nem lesz tejem.Nagyon sokat sírtam.De aztán beindult.Majd az éjszakák s nappalok nagyon-nagyon nehezek voltak,volt már mikor "feladtam",hogy nem bírom ezt csinálni.Nyugtatót kellett szednem,persze homeopátiásat,mert azért volt annyi eszem,hogy szoptatás alatt NEM szedhetek gyógyszert.Kisfiam sem volt nagy alvó velem ellentétben annak idején,az is "idegesített",mert nagyon fáradt voltam:( Egyszer majdnem kiejtettem a kezemből,mikor éjszaka szoptattam,közben behunytam a szemem,és arra eszméltem,hogy csúszik ki a kezemből a baba:))) De aztán szerencsére nem történt meg.

Tehát nem volt könnyű az biztos,főleg,hogy depis lettem.Nem kívánom ezt senkinek!

Most már "okosabb" vagyok,és tudom kezelni a helyzetet.:)

Kb 2 hónapos korától másfél éves koráig.

Eleinte a hasfájóssága miatt nem aludtunk, később a fogzás miatt. A nem alvást, meg a többszöri éjszakai felébredést nehezen viselem, mert alacsony a vérnyomásom, és lassan tudok csak magamhoz térni ébredéskor.

Most viszont már 2 éves a nagyfiam, és átalusszuk az éjszakákat! :) Ráadásul nagyon okos, ügyes, szépen fejlődik, és állandóan udvarol az anyukájának... (Vagyis nekem. :)) Olyan büszke vagyok rá, hogy meg tudnám zabálni azt a rosszcsont fejét... Igaz, hogy rámol, "segít", bohóckodik, idétlenkedik, de nem lehet haragudni rá.

Ezerszer megérte nem aludni miatta! Még egyet akarok!!! :)