Azoktól az anyukáktól kérdeznék akik sokat eg edül vannak a babával!?

Van egy kiskamaszom és egy kisbabám. Az sosem baj, ha anyás egy gyermek! :) Az a normális! Valakihez mindig kell kötődni egy gyermeknek, legalább egy valakihez, aki az édesanyja, és persze, az édesapja. Persze, tudom, most itt arra gondoltál, hogy túl anyás. Nem lett túl anyás a nagyobb gyermekem sem, pedig mindig ott volt mellettem a járókában, vagy a kengurúban (akkor még nem is hallottam hordozókendőről-ő már nagy). Most pedig horodozókendőt vettem, járóka még nincs, de majd hamarosan lesz, addig is az autós hordozóban van velem, ha főzök, a kendőbe nem merem tenni, nehogy ráboruljon valami, sosem szokott rám sem, de az ördög nem alszik, én félek. De minden mást így csinálunk, ami, ahogy kényelmesebb, és persze, amikor alszik. A játék nagyon fontos, ahogy írják, olyankor csak rá figyelj, legyen naponta egy-két ilyen fél óra. Ez nagyon hasznos a kapcsolatotoknak. Illetve a napirend, a felébredéstől a következő alvásig. Én úgy szoktam, ha felébred, eszik, és egy kicsit beszélek hozzá, majd elvan egyedül, és amikor már kicsit uncsizik, akkor jövök én. Amikor még csak pár hónaposak, akkor ezt minden ébrenléti ciklus alatt meg kell tenni, azt a két fél órát nagyobb gyermekeknél gondoltam. Ha ilyenformán van egy bevált napirendetek, tehát az ébrenléti ciklusnak van egy napirendje, akkor a babád sokkal nyugodtabb lesz. Próbáld ki.:)