Lányok ti milyen problémákkal szembesültök a hétköznapokban? Türelmesek vagytok a párotokkal? Milyen a kapcsolatotok igy szülés után?
Mennyi idős a babád?
Én is sokkal türelmetlenebb voltam az első pár hónapban. Mindenen felhúztam magam, állandóan kiborultam, sírhatnékom volt. Szerintem fontos lenne, hogy ne tartsd mindig kézben a babádat, legalább felöltözni, mosakodni, enni legyen időd. Mi vettünk a kezdetekkor egy Adamo hintát. A szuper jól ringatja és nyugodtan benne lehet hagyni míg te összeszeded magad. Elringatja és megnyugtatja a kicsit. Nagyon jó találmány. Most 7,5 hónaposak vagyunk és még mindig használjuk, igaz most már nem nagyon alszik benne, de hintázni imád.
sajnos én is féltem a kapcsolatunk...félek hogy megromlik ezek miatt...az a baj ha felbosszant úgy érzem igazam van és teljesen kiakadok..pedig nem nagy dolgokról van szó..de olyan fáradt vagyok és az egész napos sirás, nyűgösködés még leterhelőbb!! pl elkezd a gyerek orditani, erre én kimegyek tápot csinálni neki, és siettet pedig nem a fenekemet vakarom csak normálisan elkeverem neki a tápot h ne legyen csomós..(és már a vize is fel volt forralva előre).
Akkor elfelejt velem dolgokat megoszatni amik vele történnek..és én nem is tudok róluk..én meg minden apróságot megosztok vele...
Mi lennénk a kivétel, mi soha nem veszekszünk a férjemmel, teljes harmóniában élünk, a babánk 14 hónapos.
Nem vagyunk türelmetlenek, mindig is ki tudtuk aludni magunkat (hála a jó babánknak), nincsenek akadályok.
Tudom, ez mázli, a babánk tényleg igazán szülőbarát, mindig is ilyen volt, már a kórházban azt mondták rá a szobatársaim, hogy bejött neki az élet :)
hát igen, tudom hogy ne jó ha egyfolytában kézben van de már próbáltam letenni az ágyába...ilyenkor álomba sirta magát és NAGYON kitartó!!!!! Én meg teljesen leizzadtam ezalatt az idő alatt...nagyon nehezen viseltem a fél-3/4 óra bömbölést! és nagyon meg is sajnáltam szegényt! olyan rosssz volt nézni meg hallgatni ahogy ordít! pedig tudom hogy ez nem jó igy de akkor meg az idegössze roppanás határára kerültem :)
Nagyi nincs a közelben, csak hétvégén megyünk hozzájuk..
Több kicsivel hogy lehet ezt birni? Tuti valami ember feletti erő kell hozzá:)
Szia!
Éni is megértelek, mert tudom milyen ez. Bár mi a párommal nem veszekszünk, csak ő szerinte mindig "morgok" :o) közben meg nem, csak elmondom neki, mi az ami bántja a szemem, amit nem így kéne csinálni. De egyébként mindig ugyanazon, úgyhogy rá kell jöjjek, nem fog változni a helyzet. Amúgy nálunk is vannak ilyenek, mint nálatok a tápszer sürgetés: nálunk szopizáshoz előkészülni: gyere már mert éhes a babó! Mintha én nem hallanám... Meg az utazás: na öltöztethetem a bébit, mehetünk? Én meg még fel sem vagyok öltözve, mert persze eddig a bébi cuccait kellett összepakolnom. Azt hiszik, hogy minden csak úgy hipp hopp otterem :o) De ez legyen a legnagyobb problémánk, és neked is! Az ilyen pici dolgokon ki lehet akadni, de inkább tartsd magadban, ha kiakadós vagy, és néha néha azért mondd el neki, hogy mi a nagy helyzet, minthogy az állandó felesleges veszekedések megrontsák a kapcsolatot.
Hidd el (én sem hittem el, 2 hónapja még) hogy pár hét, és egyre jobb lesz.
Én is attól voltam kiadva, mint te, hogy délután még pizsi, vagy épp nem csináltam semmit egész nap itthon, csak a bébit hurcibáltam. Dehát ha sír....
Most hogy már 3 hós, úgy látjuk tényleg elmúlt a hasfájós sírás, és már inkább nyűgösködős sírás, hiszti szokott lenni. Így egy kicsit azért már nem árt neki, ha bőgőzik, de én akkor is megeszem a reggelim, felöltözok (sminkelni itthonra sosem szoktam, de azért a fogmosás, mosakodás fésülködéssel is voltak gondok...)
Szerezzetek be játszószőnyeget, azt a franciaágy közepére rakva a bébit nyugodtan otthagyhatod, még nem most kezd el legurgulászni onnan! Mi most szereztünk be pihenőszéket is, abban is elvan egy ideig... (de ha már arra elég, hogy a saját reggeli szükségleteid meglegyenek, már jó)
Aztán majd napról napra egyre jobban ellesz. Én is ebben bízom, mert azért főzni még mindig nem merek elkezdeni, mert van, mikor csak 10 percre hunyja le a szemét....
És még én is tudnám írni, csak már így is hosszú lett, bocsi...
Kitartás! A párodat is próbáld megérteni, de azért kössetek kompromisszumot!
3 hós babci anyukája
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!