Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Babák » NEm elvezem a babazast, pedig...

NEm elvezem a babazast, pedig nagyon szeretem a gyermekemet, van meg valaki igy?

Figyelt kérdés
Nagyon nagyon nehez egy ilyen pici gyerekkel ezt en soha nem gondoltam volna.Fiam 1 eves es egesz nap pörög. ma peldaul 20 percet aludt.Sokat sir is,föleg ejjel(jön a foga)es soha senkim nincs hogy kicsit el tudjak menni kiadni a faradt gözt.Ferjem nem veszi ki a reszet,es kisfiam szinte egesz nap szeretne hogy szorakoztassam,max 10 percet van el magaban.Nem tudok soha venni egy forro fürdöt,vagy egy picit magammal foglalkozni,24 oras szolgalatban vagyok,vagy jatszok vele,vagy maszik,es meg megyek utana(különben lefejel valamit vagy megeszi a növenyeket stb..)sokszor ugy erzem nem foom tovabb birni igy az eletemet teljesen depresszios lettem...
2015. febr. 7. 19:55
1 2
 1/19 anonim ***** válasza:
100%

Én megértelek.

Mi tudatosan vállaltuk a babát, nagyon vártam, de sokkal rosszabb volt az első néhány hónap, mint gondoltam volna. Erről senki nem beszél amikor gyerekvállalásról van szó, hogy milyen nehéz.

Nálunk sem számíthattam a férjemre, menekült a gyereksírás elől, és még az is kicsúszott a száján, hogy "minek kellett ez nekünk, dobd ki"... Szóval nem volt könnyű.

De ahogy egyre nőtt a fiam, valahogy minden megoldódott. Kialakult a közös családi életünk, és minden könnyebb lett. Amikor elkezdett apával kommunikálni, akkor azért sokat változott a helyzet.

Most 2 éves a fiunk, és amikor heti 2 napot dolgozok, fiús nap van itthon, tehát a férjem teljes mértékben átveszi a " feladataimat".


Állj a sarkadra, és mondd meg a férjednek, hogy szükséged van szabad időre! Az ő érdekében is, hogy NŐ is lehess, ne csak ANYA.

Szerintem 1 évesen már simán kettesben hagyhatod őket...

2015. febr. 7. 20:03
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/19 anonim ***** válasza:
65%

Neked nem a babázással van bajod, hanem azzal, hogy a férjed ló...t sem tesz otthon. Gondolom párkapcsolati szempontból is nulla, különben nem lennél ilyen boldogtalan.


Ennek nagyon nem így kéne kinéznie, és a legkisebb mértékben sem a gyereked vagy a te hozzáállásod a hibás.

2015. febr. 7. 20:09
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/19 anonim ***** válasza:
Én is csatlakozom, piszok nehéz egy évesemmel, pedig tényleg imádom. Depressziós ugyan nem vagyok, de vannak kiborulós napjaim, párom nem mindig tud mit kezdeni a lányunkkal, a közel lakó nagyi-nagyapa dolgoznak még, keveset érnek rá segíteni, a lányom nagyon anyás, nem lehet csak úgy itthagyni, nem is merik vállalni a nagyszülők. Apjával fél órát kb elvannak, ha nagyon muszáj, de csak az alvásidőkben tudok kikapcsolni, és az nem sok. Szóval tényleg nehéz, nem vagy egyedül, kitartást!
2015. febr. 7. 20:25
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/19 A kérdező kommentje:
hat igen biztos jobban elveznem az egeszet ha segitene a ferjem..az az igazsag hogy megvaltozott a kapcsolatunk amikor megszületett a pici...szinte ellensegekke valtunk...szo szerint megutaltuk egymast...hogy hogy tudott ez idaig fajulni azt nem tudom...nem tudok most elvalni mert nem tudom magunkat egyedül fenntartani...csaladi hazunk van a hitelt nem tudnam egyedül fizetni...ugyhogy most csak türni tudok nincs mas....de nektek is egesz nap a gyerekkel kell foglalkozni?hogy lehet ezt birni??en soha nem gondoltam hogy egy gyerek 24 oraban foglalkozast igenyel....lehet hogy en nem vagyok erre kepes??
2015. febr. 7. 20:28
 5/19 A kérdező kommentje:
mikor lesz könnyebb?mikor fog mar kicsit egyedül is jatszani?
2015. febr. 7. 20:31
 6/19 anonim ***** válasza:
Nekem is 1 évesem van, ráadásul a párom külföldön dolgozik, így teljesen rám marad a gyerek. Néha én is kiborulok, főleg az éjszakázást utálom. Most egyszerre náthás és jön a foga. :( Csak bízni tudok benne hogy 1-2 év múlva könnyebb lesz vele.
2015. febr. 7. 21:49
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/19 anonim ***** válasza:
Nekem két kislányom van, a nagy májusban lesz 3, a kicsi 7,5 hónapos. Teljesen ki vagyok én is. A nagy szemtelen, kezelhetetlen, hisztis, mindenért hiszti, harc megy, szarik a fejemre, max. az apjára hallgat. A kicsi meg alig van el magában, ha ott kell hagynom a járókában, etetőszékben ordít. Földön, ha mellette vagyok, kb 5 percet játszik és már mászik rám. A kedvenc jeleneteim egyike, próbálnám leoperálni a nagyról a pelust (már csak alváshoz kell, de utána nem nagyon akarja levenni), közben a kicsi a lábszáramba kapaszkodva áll fel. A kicsinek jó erős tüdeje van, minden nap bizonyítja, úgy tud sikítani, hogy talán még a nagynak sem megy annyira! Az én férjem sem bírja, ő még decemberben idegösszeomlást kapott (elvileg, mert dokinál nem volt), állandóan azt, hallgatom, hogy neki gyomorgörcse van, meg szorong az itthoni ricsajtól és soha nem tud pihenni. Elhiszem, de akkor mit szóljak én, aki állandóan itthon vagyok? Most még náthás is vagyok! A nagy amúgy, az előbb még az ágyát rugdosta, a kicsi szerencsére már rég alszik. Ennyi a pozitív, hogy nem kell éjszakáznom, mindkettő jól alszik éjjel! Fel a fejjel, lesz még jobb is! Csak majd más gondok lesznek, de sokszor jobban bírom a nagy hisztijét, mint a kicsit, alig várom, hogy ő is nagyobb legyen. A mi házasságunkat is nagyon megviselték a gyerekek, de azért szeretjük egymást, nem válunk, majd túl leszünk ezen a nehéz időszakon.
2015. febr. 7. 22:34
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/19 anonim ***** válasza:
Nekem ugyanez volt a helyzet... idovel minden jobb es jobb lesz!! 2 orara alig tudtam elmenni, mar 17 hos elvalaszthatatlanok,imadjak egymast, mar jobban szorakozik az apjaval :-) regen mindig basztattam sosem segitett semmiben!! Es egyre jobb lett minden, mondtam en nen szulok meg egyet mert 2 gyerekkek nem birnek, de becsuszottes annyit segit mar, mos, tereget, fos, mosogat, porszivozik, gyereket mindennap furdeti oktozteti, kiviszi stb!!! Es a ferjemmel is egyre kozelebb kerultunk ujra :-)
2015. febr. 7. 22:39
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/19 anonim ***** válasza:
Nem hinném, hogy a gyerekkel való foglalkozás egy apukának kívánságműsor kellene hogy legyen, ez kötelessége ugyanúgy neki is mint neked. Legközelebb kitalálsz valamit, el kell szaladnod valamiért a boltba akármi és ott hagyod apukával a gyereket.
2015. febr. 7. 23:35
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/19 anonim ***** válasza:

A barátnőm s ezt csinálta végső elkeseredésében, amit írsz utolsó. Elment a boltba jó hosszú időre... Mire hazaért a gyerek fenekére rászáradt a kaki és nem volt rajt zokni, jégcsap volt a lába. Csokit evett vacsorára (!), nem keveset. Persze ezekbe nem hal bele, de ki tudna így nyugodt szívvel elmenni valahova? :( Az nem kikapcsolódás!


Nálunk 1.5 év volt nehéz, nem depis, de nehéz. Szopimániás volt a lányom, sehova nem tudtam elmenni nélküle, csak ritkán. Nekem jobb dolgom volt, mert volt segítségem, de akkor is nehéz volt. 3 éves a lányom és most tervezzük a tesót, de az sem baj, ha hónapokat kell várni. Először kis korkülönbséget terveztünk, de minek készítsem ki magamat, erre alkalmatlan vagyok. :(


Környezetemben látom, 1.5 évesen van egy nagy váltás, minden jobb lesz, 2 évesen klasszisokkal jobb, 3 évesen meg hawaii. De persze akkor meg mások a problémák. Szerintem ne vállalj most még egy babát, bár erről nem volt szó, az lenne a totál kikészülés. Tarts ki!

2015. febr. 8. 08:10
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!