Milyenek lesznek az első napok otthon? Félek a hazajöveteltől.

Nekem nehezek voltak az első napok/hetek...(hónapok)...:)

de mindenkinek máshogy alakul, más a baba is.

Nekem segítségem is volt. Nagyon sokat sírtam, a hormonok, az új helyzet, félelem, aggódás, öröm, féltés, ezernyi érzés.

Az első éjszaka brutál volt. Végég sírt, hajnali ötkor aludt el. Hát gondolhatod hogy megijedtünk, sokkolt minket, mert a kórházban olyan szépen evett/aludt.

Sajnos nagyon hamar brutál hasfájós lett, így éjjel/nappal sírt.

Szóval nekem nagyon nehéz volt. Már könnyebb, a nappalok jók, éjszakák még most sem, mert még mindig fáj a hasa. Most 5 és fél hónapos.

De egyébként, meg ahogy az első is írta, valakinek meg nagyon szépen gördülékenyen mennek a dolgok. Nagyon baba függő is ám.

De bármilyen nehéz is vagy könnyű, az biztos, hogy tök jó családdá válni :)

Én császáros anyuka vagyok, a szülés utáni 4. napon engedtek haza minket. Segítségem nem volt (vagyis 5napig otthon volt velünk a párom). A hazamenetelünk másnapjától a lányunk durván hasfájós lett, szine egész álló nap lélegzetvétel nélkül ordított (a sírás erre túlságosan enyhe kifejezés lenne).

A legnehezebbnek én csak a lányom szenvedésének a látványát tartottam. Azon kívül elláttam a babát, főztem, mostam, vasaltam, takarítottam, bevásároltam de nem volt számomra megterhelő pedig frissen műtött voltam (ráadásul a császármetszés során túl sok vért veszítettem).

Minden attól függ, hogy ki milyen beállítottságú. Nem szabad az embernek elhagyni magát, de nem is kell túlteljesíteni a "tervet", nem baj ha az első időben nincsen csacsi-ragyi rend a lakásban (senki nem fog rád emiatt ferde szemmel nézni), majd ahogyan belerázódsz a mindennapokba úgy fogod tudni pótolni az elmaradt dolgokat és kialakítani azt a napirendet ami megfelel neked/nektek.

[link]

Tessék. Pontosan ilyen! :) Nekem sokat segített a videó!