Pár hónapos/hetes babák mellett ti főztök vagy rendelitek az ebédet?

Kedves 7-es válaszoló! Te hol olvastál olyat, hogy mióta szültem nem főzök, nem jut időm a férjemre és egyéb kedvességek, amiket csak úgy leírtál??? Biztosan a sorok között bújt meg valahol, ugye? Szóval 3 hónapos a lányom és igen, főzök mióta szültem és megcsinálok mindent. Szó sincs elkényelmesedésről, mivel pont azt írom, hogy megcsinálok mindent, csak estére olyan vagyok, mint egy kifacsart rongy és eljutottam odáig, hogy lehet, hogy a kaját rendelni kellene. Én nagyon örülök, hogy te egy olyan anyuka vagy, akinek a gyereke eljátszik egy rongy darabbal akár egy óráig is, a másik meg mesét néz, a harmadik a nyakadban lóg míg te füvet nyírsz, hogy a drága férjednek azt se kelljen mire hazajön, majd elé rakod a 3 fogásos vacsit, amikor betoppan a munkából és éjszaka berobbansz mellé az ágyba, mint egy szexistennő. Majd megmondom az enyémnek, hogy rosszul választott, mert van ilyen is. Egyébként köszöni, jól van, kap enni rendesen(meleget) minden nap és szexuális téren sem hanyagolom el és a házunk is mindig szépen rendben van, vasalt ruhákban jár és nevelem a gyönyörű pici lányunkat, mert olyan baromira kényelmes életet élek. És egyébként nem minden gyerek egyforma, nem darab-darab, nem lehet őket egy kalap alá venni, de ezt tudhatnád, ha neked van több is. Örülök, ha a te 3 hónaposod egész nap aludt, majd amikor felkelt akkor fogta a játékait és eljátszott vele órákig, de az én 3 hónaposom nem jó alvó, ha elalszik is sokat felsír és igényli, hogy odamenjek, felvegyem és megszeretgessem. Ha fent van, akkor örülök, ha 10-15 percig el van a pihenőszékben még megreggelizek, mert többet nem, a forgó alatt szintén. Kezdetektől ilyen, ordított, ha fent volt, csak ölben volt el. Fokozatosan értem ezt is el, hogy legalább ennyit el van nélkülem és sajnos ezt a születés körülményeinek tudom be. Úgyhogy tudom, hogy van olyan gyerek, aki teljesen nyugodt, kiegyensúlyozott és sokat el van magában is és önállóan elalszik és stb, de az enyém nem ilyen és örüljön neki, akinek ilyen a babája. Én meg örülök az enyémnek és próbálok helyt állni ennek megfelelően. Úgyhogy nagyon nem a kérdésre válaszoltál, légből kapott dolgokról írtál, amit fogalmam sincs, hogy honnan szedtél.

A többiek válaszát jó volt olvasni, hogy ki hogyan oldotta meg. Sajnos nekünk a nagyszülők messze laknak, így esélytelen, hogy ők is besegítsenek. A férjem pedig rengeteget dolgozik, így sokszor csak akkor ér haza, ha már a kislányunk alszik, így ő sem tud sokat segíteni. Ami pluszban nehezíti a dolgomat, hogy elég válogatós a lelkem, így sok mindent nem eszik meg, amiket írtatok, hogy gyorsan el lehet készíteni. Nem eszik semmilyen főzeléket, sem tésztát, szóval nagyon kevés kaját eszik meg, ami nem éppen az a hipp-hopp elkészíthető. Pedig annyi mindent lehetne csinálni, ami könnyen megvan...