Van még rajtam kivül olyan anyuka, aki a babavállalás elött nem erre számitott és már kicsit megbánta?

Nyugi sokan éreztek így vagy fognak így érezni.

Nagyon fárasztó az első időszak, én is sokszor éreztem úgy, hogy na erre nem készültem fel, sőt ha ezt tudom, nem vállalok gyereket soha. De ez amikor kipihentem magam elmúlt, sőt ezek a gondolatok akkor voltak mikor fájt a hasa és semmiképpen nem akart aludni, csak sírt és sírt, már nem tudtam mit csináljak vele, kakilni nehezen tudott stb, tiszta hulla voltam már. Aztán egyre jobb lett, könnyebb, átaltudta az éjszakát, megszűnt a hasfájás én is talán gyakorlottabb lettem. Mondjuk 6 hósan én már jól éreztem magam :) nekem az első 3 hó volt nehéz.

Nekem a tápszer nagyon bevált és kövezzen meg bárki, de a fiam sokkal kevésbé lett sírós, mint mikor anyatejet is kapott..... Amúgy kevés tejem volt, kapott mellé tápszert is, de ahogy csak tápszeres lett, sokkal jobb lett minden. De lehet véletlen egybeesés :)

Szerintem sokkal keményebb dolog szoptatni, mint tápsezretni, én is tapasztaltam, ráadásul nagyon kell figyelni hogy mit eszel. Lehet nálatok az a gond, hogy valamit eszel amit nem bír a pocakja, esetleg ezt próbáld kifigyelni.

Szerintem elkezdhetnéd már a hozzátáplálást. Nálunk az is nagy változást hozott. Sokkal jobban aludt napközben, ha szopi előtt bevágott némi almát:)Már a hozzátáplálás kezdetén érezhető volt a különbség.

Egy kis almát vagy répát simán kaphat a 6 hós baba.

A szülés előtt megfogadtam, hogy nem nyírom ki magam lelkileg. A lécet alacsonyra tettem: ha este még életben van a gyerek, akkor sikeres volt a nap.

Ez a fajta hozzáállás nekem sokat segített. Úgy veszem észre, hogy a baba is átvette a nyugalmat. A tegnapi nap úgy nézett ki, hogy evett-vigyorgott egy órát-aludt, ismétlés.

Most két hónapos, lassan kezd múlni a hasfájása, érezhetően könnyebb.

Egyébként az evés mennyisége: babamérleg etetés előtt és után?