Néha egyszerűen az agyamra megy a gyerek, szerintetek mit csinálja?

Bocsi, most jutottam el odáig, hogy reagáljak. Köszönöm mindenkinek a válaszokat.

A 7-es válaszoló nagyon jókat írt, megpróbálom betartani, hátha segít valamit! A vásárlás résznél jókat mosolyogtam, eszembe jutott, hogy utoljára kismamaruhát vettem magamnak, amióta megvan a pici, valahogy mindig a gyerekrészlegen kötök ki :-)

Én sem szeretném ha a fejemre nőne a gyerek, a legjobb tudásom szerint próbálom nevelni. 1 évesen még semmi gond nem volt, simán megértette, hogy mit szabad és mit nem. Hozzáteszem, hogy akkor még csak mászott, vagy kapaszkodva lépegetett. Jól vállon is veregettem magam, hogy ezaz, nem lesz itt gond, az én gyerekem biztos nem lesz olyan boltbanpakolászós, dühébenaföldözverimagátésordítmintállat típus :-) Hát tévedtem :-( Én nem ítélek el senkit akinek rossz, nem fogad szót a gyereke, egyáltalán nem biztos, hogy a szülő hibája! A gondok nálunk is kb 1,5 hónapja kezdődtek, amikor elkezdett önállóan járni. Azóta nem játszik semmivel, járkál fel-le megállás nélkül, és pakol, hurimálja a dolgait a házban ide-oda. Hiába ülök le vele játszani, mesét olvasni, nem köti le 5 percnél tovább semmi, pedig régebben imádta a játékait, rengeteget építőkockáztunk, olvastunk, stb. Kint az udvaron elvan, ott jó nagy a tér, van hova mászkálni, rosszalkodni se nagyon tud, de nem lehet kint egész nap, max reggel és 4 után viszem ki, mert nagyon fehérbőrű, könnyen leégne a napon. A köztes időben meg ugye én is csinálnám a dolgom, de nem nagyon tudom, csak akkor amikor alszik.

Higyjétek el, én következetes vagyok, szigorúan rászólok ha valamit nem szabad, és amit nem engedtem tegnap azt ma sem fogom. De erre annyi a válasza, hogy rámnéz, rázza fejét, hogy nem-nem és csinálja! Mintha azt mondaná : "Értem én anyám, csak le__arom :-) "

Annyira gyerekbarát a ház amennyire csak lehet, konnektorban dugó van, törékeny dolgokat elpakoltam, terítő meg már rég nincs az asztalon, de így is bőven van mit rakodni. Mindent ugye nem lehet elzárni.

Jómagam nem hiszek a büntetés nevelő eszközként való alkalmazásában sem, nem hiszem, hogy az a jó, ha azért nem csinálja amit nem szabad mert fél a büntetéstől, szerintem meg kell neki érteni, hogy veszélyes, azért tilos. ( Egy másfél évesnél egyébként is kivitelezhetetlen a sarokbaállítós módszer)

Én nem tiltok neki mindent, tényleg csak azt nem engedem ami veszélyes ránézve vagy értékes számunkra. (dvd,tv, konnektor, sütő, kuka, wckefe, ilyenek) Próbálom hagyni, hogy bizonyos szabályok és keretek között kiélje magát. Szerintem normális, hogy egy 16 hónapos rosszalkodik,pakolászik, neki most ez a dolga, csak néha nagyon nehezen bírom érzelmileg. Kimerült vagyok, idegbajos, fáradt, és sokszor nagyon nehezen tolerálom a dolgait. Konkrétan az agyamra megy, amikor hatodszorra veri ki a kezemből a kanalat, amikor csakazértis odamegy a kukát pakolni, stb. Csak kíváncsi voltam ti hogy bírjátok ezt, hogyan kezelitek a rosszcsontokat,kaptam is néhány jó tippet!