Csak én érzem magam bénán ilyen helyzetben?
Múlt héten a kislányunk beteg volt, nem ment bölcsibe, én voltam vele itthon. Tegnap én is lebetegedtem, lázas lettem, köhögök, és alig bírok felkelni. A kanapén feküdtem, teáztam, tényleg nagyon lerobbantam, pedig nem szoktam, ő meg a szőnyegen legózott, néha meséltem neki, meséket nézett. Nagyon h.lyén éreztem magam, mert emmit nem volt kedvem csinálni szegénykémmel... :( Máskor rengeteget játszunk.
Ti mit csináltok, ha lebetegedtek, és nagyon ne érzitek jól magatokat? Más is hagyja ilyenkor, hogy ellegyen magának a kisgyerek?
Betegen én is azt vártam, hogy legyen már vége a napnak, és aludhassak. Elláttom a kötelező teendőket, de nem hempergőztem a lányommal, féltem, hogy elkapja.
Egyébként semmi baj nincs azzal, ha egy kisgyerek egyedül játszik, sőt! Én egészségesen is hagyom, hogy a babám önállóan mókázgasson, most is épp ezt teszi:)
Bennem azért van emiatt rossz érzés mindig, mert ő soha nem is igényelte, hogy játsszak vele, szinte születésétől remekül elvan egyedül is. Most meg már bölcsis, és kicsit azt éreztem, hogy együtt vagyunk pár napot, és ilyenkor non-stop szórakoztatnom kell. Pedig imádja a bölcsit is, okos, vidám, kiegyensúlyozott nagylány, csak buggyant anyja van.
Tudjátok pszichológusnak tanultam, és az ismerős anyukák is mind pszichológusok, néhányuk olyan máshogy gondolkozik, mint én, én meg ezt nehezen teszem helyre magamban. No, zavaros lett, de remélem értitek.
Édes volt egyébként, végig mondogatta, hogy anya deteg, hozok inni, és hozott a játékkonyhájából. :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!