Ti nem érzitek néha magányosnak magatokat?

De igen. Nekem 2 lanyom van. A nagyobbik 3 eves a pici fel eves. Probalj uj baratokat szerezni! Lehetoleg kisgyerekeseket. Jarjatok ossze menjetek setalni, kavezni ilyesmi. Ha van vki akire rabirod bizni a picikedet akkor nelkule is jarj el. Ha vegkepp nem tudtok kimozdulni akkor probald otthon hasznosan eltolteni az idotet! Jatszatok, sutogessetek, nezz filmet, csinalj egy nagyobb takaritast, ilyesmi! En tudom mit erzel! En kulfoldon elek a parom mindennap dolgozik! Angliaban vagyunk minden nap eso! Baratok, csalad sehol! Volt ido hogy azt hittem megorulok!!

Dehogynem!!!! Pedig pl telefonon stb sokat keresnek. Az mondjuk inkább idegesít. De olyan fura, hogy a nagy pörgésből hirtelen nem találom a helyem. Nem köt le a nagytakarítás pedig én is próbálkoztam vele. Megcsinálom gyorsan a házimunkát és utána .........passz. Tudod mi az érdekes? Akkor is magányos vagyok ha a párom és a nagylányom itthon van. A hideg miatt és mivel a lakás még félkész szinte csak a szobába tartózkodunk a babával. Kivétel mikor sétálunk. Amikor du a család nagyja hazaér vagy pl hétvégén akkor is teljesen kirekesztettnek érzem magam. Mindenki éli az életét a megszokott ütemben. Kimennek az udvarra, pakolásznak, beszélgetnek a szomszédokkal stb. Én meg nem hagyhatom bent a babát. A tv nem köt le hosszabb ideig. Már lassan netfüggő leszek, mert állandóan itt lógok hátha itt valami csoda történik :) Egyébként tudom, hogy amint nagyobb lesz a baba már nem lesz gond.Viszont most még nagyon nehéz így. Ja és igen a barátok. Vagy olyan van akinek még nincs gyereke és néha a legalkalmatlanabb időben jönnek vagy szintén van gyerek és nem tudjuk összehozni...